Mi lesz a városunkkal?

A január a költségvetés megtervezésének időszaka az önkormányzatoknál. Egyébként sem könnyű feladat a megannyi fontos közfeladatra szétosztani az évek óta szűkülő forrásokat, most azonban szinte lehetetlen az ellenzéki vezetésű önkormányzatok számára, amelyek nem juthatnak „baráti támogatáshoz” a kormánytól. A járvány miatt kiesett bevételek, az elvont gépjárműadó, az ingyenes parkolás, a lefelezett iparűzési adó és az egyéb megszorítások miatt az általunk megkérdezett kerületek átlag 10-15 százalékát veszítették el a bevételeiknek, miközben a kiadásaik nőttek. Vajon mit éreznek meg mindebből az ellenzéki vezetésű, Körút mentén lévő kerületek lakói, az ott dolgozók és mit a rajtuk áthaladó budapestiek? Kérdéseinkre Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, Niedermüller Péter, Erzsébetváros vezetője, Pikó András józsefvárosi és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, valamint Tóth József, a XIII. kerület első embere válaszolt.
Baranyi Krisztina, Niedermüller Péter, Soproni Tamás, Tóth Józsefés Pikó András

A napokban ízelítőt kaptunk abból, hogy mi vár Budapestre, ha a kormány továbbra is bünteti az ellenzéki vezetésű fővárost, pontosabban a benne élőket. A közel 90 milliárdos veszteséget elszenvedő főváros minden területen, így a köztisztasági kiadásokat illetően is megszorításokra kényszerült, ennek következményeként a köztéri szemétgyűjtőik számát 30 százalékkal, az utcaseprőikét pedig a felére csökkentette. A leginkább érintett belvárosi kerületeknek újabb kihívással kell megküzdenie: a területükön saját forrásból kiegészíteni a fővárosi köztisztasági feladatokat, miközben a hagyományos működésükre is 10-15 százalékkal kevesebb jut.

 

 

Csontra lecsupaszítva

 

„Tavaly több mint 2,8 milliárd forintot, vagyis a működésre fordítható pénz 15 százalékát elveszítettük a kormányzati elvonás miatt – mutat rá Pikó András, Józsefváros polgármestere. – Jelen állás szerint a káptalanfüredi gyermeküdülőre szánt 1,7 milliárdot elveszi a kormány, így 4,5 milliárd forint lehet az összes eddigi elvonás. Ez azért nagyon sok, mert az önkormányzatok költségvetésének 80-85 százaléka kötelezően előírt feladatokra szól, kötött felhasználással. Ha úgy tetszik, ez az önkormányzati költségvetés csontváza. Ha jó állapotban van egy önkormányzat, akkor 20, ha nincs, akkor 10-15 százalék az, amiben mozgástere van, amiből önként vállalt feladatokat láthat el. Mi most csontra le vagyunk csupaszítva, a kormány minden húst lerágott rólunk, a kötelező feladatokat épphogy el tudjuk látni.”

 

Terézváros a tervezett 14 milliárdos bevételének a hetedét, 2 milliárd forintot vesztett el tavaly, amely az idén 3 milliárdra emelkedhet. Ez az összeg akkora, mint amennyibe a kerület egészségügyi (TESZ) és szociális intézményeinek (TCSGYK, bölcsődék, Tegosz), illetve az óvodák egyéves fenntartása összesen kerül. Mindeközben a kiadások a járványhelyzet és a kormány intézkedéseinek következtében folyamatosan nőnek.

 

 

Közös fejlesztés helyett kifosztás

 

„A programunk egyik legfontosabb eleme a köztisztaság javítása, eddig is nagyon komoly összeget szántunk erre a területre, nőtt a kukák száma, gyakoribbá vált a közterületek takarítása. Most ezt az új helyzetet is kezelnünk kell, saját forrásból – mutat rá Soproni Tamás hozzátéve, hogy Józsefvárossal vagy Erzsébetvárossal ellentétben a kerület nem „üres kasszát örökölt”, egyelőre a tartalékait éli fel a városrész. – Sokáig nem lehet ezeket a veszteségeket lenyelni, előbb-utóbb elfogynak a tartalékaink.” A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat az elmúlt évben leginkább magán spórolt, a kulturális és szociális kiadásokat nem csökkentette. A zöldítési program is folytatódott, valamint tovább zajlott a fejlesztések előkészítése. „Bár nyilván a fejlesztéseket állítja le elsőként az az önkormányzat, amely jelentős bevételkieséseket szenved el, de a lakóhelyteremtés, a gazdaság élénkítése szempontjából ezek rendkívül fontosak – mondja Terézváros polgármestere. – A főváros képviseletében Kiss Ambrus budapesti alpolgármester, Tóth József és én javaslatot tettünk arra, hogy 1+1 forintos alapon fejlesztési támogatást nyújtson a kormány, ezzel motiválva a önkormányzatokat a fejlesztésre. Ők azt gondolták megoldásnak, ha inkább kifosztanak minket. Nem túl konstruktív hozzáállás, amelynek az áldozatai a város lakói.”

 

Józsefvárosban az 1,125 milliárd forint fejlesztési forrás kormányzati elvonása miatt nem jutott 200 millió bölcsőde- és óvodafejlesztésre, 150 millió a Horváth Mihály tér fejlesztésére, 60 millió a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előtti parkoló fejlesztésére, 95 millió közbiztonsági fejlesztésekre és 620 millió önkormányzati bérlakásfejlesztésekre – tudtuk meg a VIII. kerületi önkormányzattól. 

 

Szintén a lakhatási válság kezelése szempontjából létfontosságú lakásfelújítási programok az áldozatai a megszorításoknak a VII. és a IX. kerületben is. Erzsébetvárosban ahhoz az 1 milliárd forinthoz is „hozzá kellett nyúlni”, amelyet a szociális bérlakások felújítására különítettek el, Ferencvárosban pedig gyakorlatilag le kellett állítani a tömbrehabilitációt. „Teljes épületek helyett csupán lakásokat újítunk fel, és bizonytalan időre el kellett halasztanunk a Haller Park felújításának második ütemét. Az előzetesen tervezettnél jóval kevesebb jut útfelújításra is” – mondta el Baranyi Krisztina, a 2021-ben a szokásosnál kb. 2,2 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodó IX. kerület polgármestere.

 

 

 

Tóth József, Pikó András, Soproni Tamás, Baranyi Krisztina és Niedermüller Péter

 

 

 

Kevesebb pénz köztisztaságra, közbiztonságra

 

A több mint 2 milliárdos veszteséget elszenvedő VII. kerület polgármestere, Niedermüller Péter az elvonás mértékét és jelentőségét éppen az útfelújítás, útkarbantartás példáján érzékelteti: „A szokásos karbantartásokra az önkormányzat évi 33 millió forintot szánt eddig, amelyre a gépjárműadóból származó bevétel harmadát fordítottuk. Most, hogy elvették tőlünk a gépjárműadót, még a rendes karbantartást sem tudjuk elvégezni, csupán a vészhelyzeteket kezeljük. Ez közép- és hosszú távon az utak állapotának romlásához vezet. És nem jut pénz a közbiztonsági szempontból fontos, mára teljesen elöregedett kamerarendszer tervezett cseréjére sem, leállt a kéménybélelési programunk, emellett a köztisztasági területre is kevesebb pénz jut, így nem tudjuk folyamatosan szervizelni a gépeinket. Az óvodáinkban is csak a legszükségesebb javítási munkákat tudjuk elvégezni. Jól látszik, hogy ezek olyan következmények, amelyektől még működhet egy kerület, de előbb-utóbb megbosszulják magukat.” 

 

Míg a stabil háztartással rendelkező XIII. kerület beruházások csúsztatásával, későbbre halasztásával kezeli a 4 milliárdos bevételkiesést (a 4 milliárd forintos összeg megegyezik azzal, amit az önkormányzat egy évben az egész szociális területre költ), addig Józsefvárosban rengeteg önként vállalt feladatról kell lemondani. „Tavaly és az idén is kevesebb jut a tervezettnél köztisztaságra, önkormányzati intézményekre. Például 100 millió forintnál több az az összeg, amivel az önkormányzat a kerületi iskolákat segítette különböző módokon, a buszbérléstől a telefonflottáig, ezeket most nem tudjuk majd fizetni” – árulta el Pikó András polgármester, hozzátéve, hogy „a kormányzati megszorítások éppen azért felháborítók, mert a kerületben élőket közvetlenül segíteni képes önkormányzatokat sújtják. Ahelyett, hogy a kormány az önkormányzatok szociális rendszerén keresztül támogatná az munkahelyüket elveszítő embereket, a válság miatt bajba kerülteket, valamint a vállalkozásokat, éppen hogy elvágja ennek a lehetőségét”.

 

 

Az emberektől veszik el

 

„A kormányzati elvonások tavaly minden IX. kerületi lakos legalább 40 ezer forintot vettek ki.  Egy négytagú család tehát 160 ezer forintot fizetett a kormánynak” – mutat rá érzékletesen Baranyi Krisztina arra, hogy a kormány önkormányzatokat sújtó intézkedéseinek legfőbb áldozatai a hétköznapi emberek. Soproni Tamás is ezt hangsúlyozza: „Bár nyilván sok álmatlan órát okoz nekünk, kerületi vezetőknek, hogy hogyan pótoljuk a kieső forrásokat, hogy hogyan csoportosítsuk át a pénzeket, de végső soron nem velünk szúr ki a kormány, hanem azokkal az emberekkel, akik ezeken a megbüntetett ellenzéki vezetésű településeken élnek.” Azokkal, akik a bajban pont a megsarcolt önkormányzatokra számíthattak, számíthatnak a leginkább. 

 

„A kormány inkompetenciája és tehetetlensége miatt a járvány kezdetétől az önkormányzat látta el védőfelszereléssel a IX. kerületi egészségügyi dolgozókat. Önkormányzati alkalmazottak és önkéntesek segítségével ellátjuk a hatósági karanténban lévőket és az önkéntes karantént vállaló időseket. Rendszeresen fertőtlenítjük a rendelőintézeteket, óvodákat, bölcsődéket és a legforgalmasabb közterületeket. A jövő héten negyedik körben juttatunk el maszkokat valamennyi ferencvárosi háztartásba. Pandémiás járadékot és a korábbinál könnyebben elérhető rendkívüli segélyt biztosítunk a járvány miatt jövedelmüket elvesztő kerületi lakosoknak. Az általános iskolák tavaszi bezárása alatt tanulószobát üzemeltettünk és informatikai eszközöket gyűjtöttünk a rászoruló gyerekeknek. Kerületi szociális munkások pedig vitaminokat osztottak a hajléktalanoknak” – sorolja Baranyi Krisztina, hozzátéve, hogy a IX. kerület a rendkívüli segélyeken és a pandémiás járadékon kívül tavaly körülbelül 100 millió forintot költött a védekezésre, ez az összeg a XIII. kerületben közel 500 millióra rúgott.

 

Erzsébetvárosnak a járvány elleni védekezés és a segítségnyújtás eddig 130 millió forintjába került, Józsefváros több mint 100 milliót, Terézváros 300 millió forint körüli összeget fordított a járvány miatt bajba jutott lakosai megsegítésére, és rengeteg önkéntes munkát végeztek. „A pluszfeladatokhoz, amelyeket a kormány az önkormányzatokra hárított a járványhelyzetben, pluszforrást nem biztosított” – mondja Pikó András.

 

 

Jöhet a csőd?

 

Arra a kérdésre, hogy csődbe mehetnek-e az egyes önkormányzatok, a polgármesterek többsége nemmel felel, de azt elismerik, hogy nehéz idők következnek. Bár mindannyian azon dolgoznak, hogy a lakók mind kevesebbet érzékeljenek a forráselvonásokból, nem lehet megtartani a szolgáltatások színvonalát, ha az elvonások ilyen mértékben folytatódnak.

 

„A működési költségvetés 10-15 százalékának elvonása csődközeli helyzet – mondja Pikó András. – A közszolgáltatások finanszírozásának csökkentése mindenki számára érezhető, látható lesz, de az alapvető feladatok biztosításáról és a leginkább rászorulók támogatásáról így sem akarunk lemondani.”

 

Ráadásul sejteni sem lehet a folytatást. „A kormány egy péntek este 11-kor megszavaz valamit, és hétfőn újabb százmillióktól esünk el” – mondja Niedermüller Péter. „Egyelőre stabil a gazdálkodásunk, de hosszú távra képtelenség tervezni, nem tudjuk, hogy a kormány bosszúhadjárata meddig megy el – árnyalja a képet Soproni Tamás. – Ahogy valószínűleg a többi polgármester, én sem harcolni jöttem ide, hanem lokálpatriótaként az volt a szándékom, hogy élhetőbbé tegyem ezt a kerületet. Én nem szeretem, ha országos politika zajlik helyi szinten. A képviselő-testületben is ugyanúgy kezelek minden képviselőt, a pártjától függetlenül. És ugyanúgy dolgozom a fideszes lakókért is a kerületben, mint bárki másért. Őket is sújtják ezek az intézkedések.”

 

Mindezek miatt – ahogy a többi megkérdezett polgármester – Soproni Tamás is szükségesnek érzi a közös tiltakozást. Niedermüller Péter szerint el kell számoltatni a kormányt azzal, hogy „hova tette az önkormányzatoktól elvont pénzeket. Mutassák meg tételesen, hogy a járványhelyzet kezelésére költötték-e az ezeken a településen élő emberektől elvett összegeket”.

 

„Elengedhetetlennek tartom a közös fellépést – hangsúlyozza Pikó András. – A díszkivilágítás lekapcsolása nem elég. Baranyi Krisztina néhány hete azt vetette fel, hogy egy időre le kellene állítani egyes közszolgáltatásokat, így érzékeltetve, mi mindent fenyegetnek a kormány intézkedései. Ha a kormánypárti politikusok nem képesek túltenni magukat az önkormányzati választáson elszenvedett vereségen, és ezért megvonnak szerzett jogokat, juttatásokat csökkentenek, akkor nézzenek a kerületi lakosok szemébe, és magyarázzák el nekik, hogy ez miért történik. A felelősség az övék, és erről minden budapestinek tudnia kell.”

 

 

 

Szerző: Kertész Anna

Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség