Terézvárosról

Látnivalók

A történelmi tények és a legendává nemesült képzelet segítségével a késői krónikás Mária Terézia 1751. augusztus 4-i látogatásával hozza összefüggésbe Terézváros születését. Mások, a városrész templomának védőszentjéről, Szent Terézről eredeztetik ezt. Annyi bizonyos, hogy 1777-ben a pesti magisztrátus a királynőről Terézvárosnak (Theresienstadt) nevezte el Felső-külvárost, utalva Mária Terézia névadó szentjére, Avilai Szent Terézre. Még ugyanazon év szeptember 30-án létrehozták a plébániáját, melynek kápolnáját egy fa épületből alakították ki. A kezdetben még csak majorokból álló terület a XVII. Században rohamos fejlődésnek indult. Terézváros lélekszáma 1806-ban már csaknem elérte a Belvárosét, s messze felette állt Józsefváros, de még inkább Ferenc- és Lipótváros lakosságáénál. Az 1838-as szokatlanul hideg tél azonban visszavetette a virágzást. A Duna jegének olvadása következtében hatalmas árhullám söpört végig Budán és esten. Néhány kisebb folt kivételével a házak nagy része összedőlt. A pusztulást követően kezdetét vette a második újjáépítés. Ennek során a Király utca dűlőútból főutcává fejlődött, impozáns épületekkel, nyüzsgő kereskedelemmel. A város fejlődésének legdinamikusabb szakasza az 1872-es évhez köthető. Az 1896-os világkiállításra készülődés lázában épült meg az első földalatti vasút, elnyerte mai formáját az Andrássy út (amely 2002-ben a Világörökség részévé vált), kiépült a Nyugati pályaudvar. ((részletesebben lásd 'kerületi séta' cím alatt). Ez már egy új Terézváros volt. Az I. világháború és az azt követő események visszavetették a főváros fejlődését, és az 1920-as évek végén kialakuló gazdasági válság sem kedvezett a kibontakozásnak. A II. világháborút követően kialakult az un. Nagy-Budapest, amely belvárosra, külvárosra, lakótelepekre, az előkelő hegyoldalra és agglomerációra osztotta a fővárost. Ezzel együtt Terézváros ma már Budapest szívéhez, a cityövezethez tartozik. A 2, 38 km2 kiterjedésű városrészen áthaladó közlekedési útvonalakon - mint fő ütőereken -valósul meg jelentős mértékben a főváros kapcsolata ország-világgal. Napjainkban a 44. 000 fős lakossággal rendelkező Terézváros jelentős kereskedelmi, idegenforgalmi és diplomáciai központja Budapestnek. Az egyre gyarapodó kereskedelmi és bankhálózat, korszerű üzletközpontok, utazási irodák, vendéglátóhelyek, színházak és egyéb művelődési és szórakozási lehetőségek sokasága a Főváros egyik legváltozatosabb kerületévé teszik Terézvárost.


WestEnd City Center

A WestEnd City Center ötvözi a különleges megjelenésű, mégis harmonikusan illeszkedő építészeti megoldásokat a kereskedelmi szempontú funkcionalitással. Ez a ma már híressé vált projekt egy Budapest szívében fekvő elhanyagolt terület fejlesztését tűzte ki célul, melynek nyomán Közép- és Kelet-Európa legnagyobb városi bevásárló- és szórakoztató-központja valósult meg, amely továbbá magában foglal egy 0-0-20 négyzetméteres alapterületű irodakomplexumot és egy ötcsillagos szállodát.

1998. október 27-én kezdték meg az építkezést és 1999. november 12-én adták át.

A látogatók számtalan, a bevásárlóközpontoktól eddig szokatlan, különlegességgel találkozhatnak itt, virágok ezrei, egy 20 méteres vízesés, Magyarországon egyedülálló látványszökőkutak, látogatóbarát pihenőhelyek és egy háromhektáros, fákkal, virágokkal, szobrokkal teli tetőkert adja azt az összképet, amelytől ez a hely még Európában is kuriózumnak számít. A központ 400 üzletéből közel 200 a divatáruüzletek száma, ami a WESTENDET méltán teszi a magyar divat fellegvárává.

A 14 termes megaplex mozi, melyet a legmodernebb technológiával és kényelmes repülőgépülésekkel láttak el, magyar és idegen nyelvű premierekkel és a legnagyobb filmsikerekkel várja a mozirajongókat.

A 33 étterem és kávézó kínálta kulináris választék bőven elegendő ahhoz, hogy a vásárlók minden igényét kielégítse, kedveljék akár az amerikai típusú gyorsétterem, a magyar vagy nemzetközi konyha, vagy éppen az egzotikus jellegű ízek világát. A kávézók fagylaltozók és bárok kedvelt találkozóhelyei a WESTEND sajátos 'fedett város' hangulatának hódolók körében.

A komplexum tetején összesen majd 20 000 nm-es 'lélegző sziget' különleges kertkompozícióját 314 lombhullató fa, körülbelül 1000 örökzöld, 11 200 cserje, 2000-nél is több talajtakaró cserje és a kúszónövények sokasága adja.

A szemet és lelket egyaránt gyönyörködtető, évszakok szerint változó színpompáról pedig 50 000 szál virág gondoskodik. Közép-Európa egyik legérdekesebb 'zöld szigetén' a Szemirámisz és a Millennium kertekben a különböző díszalmákon kívül olyan botanikai érdekességek is megcsodálhatók, mint a turgyán tölgy, japán fagyal, a vagy gömbkoronás kőris.


Cím: Budapest, VI. kerület, Váci út 1-3.
Honlap: www.westend.hu

Andrássy út

A 2002 óta a Világörökségek között számon tartott Andrássy út hármas tagozódása ellenére kivételes építészeti egységet mutat, aminek az a magyarázata, hogy alig több, mint tíz év kellett a teljes kiépüléséhez.
A 2,3 kilométer hosszú Andrássy út nyomvonalát 1872-ben tűzték ki és 1884-ben már csak egyetlenegy foghíjas telek árválkodott, de egy év múlva azon is palota állt. A világvárosi rangra törő Pest-Buda megújulásának második korszaka itt kezdődött.

Itt találhatók a magyar főváros kulturális és történelmi szempontból legérdekesebb nevezetességei. Méltán tartozik a világörökségek sorába.

Az Andrássy út egyik legértékesebb épülete a Magyar Állami Operaház palotája, de itt található a régi Zeneakadémia; a régi műcsarnok és a Magyar Képzőművészeti Főiskola épülete is. A Magyar Állami Operaház épülete kívül-belül harmonikus egységben, gazdagon hangsúlyozza az épület reprezentatív funkcióját. A márvány előcsarnok és lépcsőház, a márványlapokkal burkolt falak, intarziás padló a szalonokban, a selyemtapéta, művészi falfestések és freskók, a nézőtér aranyfényű pompája mind ezt sugallják.

A vele szemben található azonos szépségű épület, a Balettintézet a közelmúltig a balett fellegvára volt.
A sugárút ezen bevezető szakaszánál szebbnél szebb üzletek csábítják a vásárlókat. Az exkluzív portékák közül a csodálatos cseh kristálycsillárokat, porcelánokat, a francia ékszereket még megszemlélni is élmény, de kaphatók világmárkájú órák, cipők, ruhák is.

Továbbhaladva érünk el a Liszt Ferenc Emlékmúzeumhoz. Az egyik mellékutcában van Liszt Ferenc utolsó budapesti lakása a Régi Zeneakadémia első emeletén, ahol a mester 1881-től 1886-ig lakott. Itt tekinthetők meg Liszt Ferenc eredeti hangszerei, bútorai, könyv- és kottatára, személyes tárgyai.

A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum két legnagyobb gyűjteménye a kínai és a japán kollekció. A jelentős indiai gyűjtemény mellett a koreai, a vietnami, az indonéziai és az iszlám kultúrát megjelenítő tárgyak is láthatók.

A Hősök tere felé haladva a kortárs művészetet a néhány éve felújított KOGArt-ház képviseli. Az impozáns palotában rendszeresen megújuló kiállítások, kulturális programok valamint kávéház és étterem várja a látogatókat.

A palotákkal és egykori nagypolgári villákkal szegélyezett Andrássy út végén a Hősök tere és a Városliget tárul elénk. A múzeumok két szentélye néz egymással szembe: a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. Az előbbiben az egyiptomi leletek mellett a spanyol nagymesterek és például Gauguin műalkotásai láthatók, míg az utóbbi a modern és kortárs művészetekre koncentrál.

A föld alá is érdemes menni, a Milleniumi kisföldalattival utazni. Nemcsak a kontinens első földalattijának emlékkiállítását lehet megtekinteni a Deák téri állomáson, hanem izgalmas kiállítás sorozat visz végig az egész vonalon.


Honlap:
www.andrassyut.lap.hu

Képzőművészeti Egyetem

A mai Magyar Képzőművészeti Egyetem őse, a Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde 1871-ben jött létre. Épületét a müncheni iskolázottságú Rauscher Alajos építész, a Mintarajztanoda tanára tervezte, az Andrássy út Izabella utcával határos saroktelkére. Korábbi firenzei és veronai tanulmányútjain szerzett tapasztalatait hasznosította a Mintarajztanoda tervezésekor, az itáliai reneszánsz inspirálta az épületdíszítő motívumok kiválasztásában. Tervei alapján készült az épület belső dekorációja is. A homlokzat általa tervezett sgraffitojában a medalionok portréi (Bramante, Michelangelo, Leonardo da Vinci..stb.) Székely Bertalan művei. Az intézményben 1876-ban kezdődött meg a tanítás, tíz évvel később új szárnnyal bővült az épület.

A szomszédos telekre közadakozásból épült az 1877-ben felavatott Műcsarnok. A neoreneszánsz stílusú sugárúti palota homlokzatát, valamint az épület belső ornamenikáját Láng Adolf tervezte. Az ovális kupolával koronázott lépcsőház és az első emeleti folyosó allegorikus falfestményei a mesteriskola festőtanárának, Lotz Károlynak művei. A lépcsőház lunettáinak változatos beállítású, alacsony ívvel lezárt képmezőibe illeszkedő nőalakjai, különböző művészeti műfajokat szimbolizálnak (Művészettörténet, Iparművészet, Szobrászat, Építészet, Rajz).

Az első emeleti folyosó mennyezetén az Összhang, a Szépség, a Valóság és a Képzelet női megszemélyesítői egy-egy nyolcszögletű képmezőben, géniuszok és pajkos puttók kíséretében reneszánsz ornamentális keretben jelennek meg. Az itt látható mennyezeti stukkók - csakúgy mint az első emeleti díszes termekben - Kéler Napoleon építész munkái. Az épület színes üvegablakait Róth Zsigmond tervezte.

A Mintarajztanoda, - mely 1897-től Mintarajziskola, 1808-tól pedig Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola -, és a vele szomszédos Műcsarnok története összefonódik: az iskola tanárai egyúttal a Műcsarnok kiállító művészei voltak, itt rendezték meg 1897-ben első fővárosi kiállításukat.

A Milleneumi ünnepségekhez kapcsolódva 1896-ban kiállítási palota épült a Városligetben, mely a Műcsarnok nevet kapta. Ekkor keresztelték át az Andrássy úti épületet Régi Műcsarnokra. 1921-ben a két szomszédos épületet egybenyitották, s azóta a Régi Műcsarnok épülete a Képzőművészeti Egyetem része, mely magába foglalja - többek között - a Barcsay - kiállítótermet, a Rektori Hivatalt, valamint a Tanulmányi Hivatalt. A Régi Műcsarnok egykori díszes mennyezetű terme, amely a Képzőművészeti Társulat Választmánya számára épült, ma a Magyar Képzőművészeti Egyetem Tanácsterme.

1997-98-ban a Magyar Képzőművészeti Egyetem főépületén folytatott restaurálási munkálatoknak köszönhetően, eredeti szépségét nyerte vissza a múlt században épült homlokzat, a Rektori folyosó, valamint az épület számos belső dekorációja.


Cím: Budapest, Andrássy út 69-71.
Honlap: www.mke.hu

Magyar Állami Operaház

Az Operaház a Nemzeti Múzeum és a Vigadó mellett Budapest legjelentősebb XIX. századi műemléke. A barokk elemekkel fűszerezett neoreneszánsz palota Ybl Miklós tervei alapján 1875-1884 között született meg a kor építészetének minden leleményét hasznosítva.

Alaprajzánál Ybl Miklós - nyilván a telek adottságait is figyelembe véve - nem az általánosan példaképnek tekintett Gottfried Semper-féle négyzetes formát (a nézőteret körülölelő előcsarnok), hanem a párizsi operánál is alkalmazott megoldást (a nézőtér tengelyében elhelyezett díszlépcső) választotta. Az egyszerű, világos tagolású épület négy, egymástól élesen elkülöníthető részre osztható: a fogadótérre (előcsarnok, társalgók, feljáratok), nézőtérre, színpadtérre és üzemi részre (hátsó színpad és műhelyek). Míg az utóbbi kettőnél a praktikum, a belső tér lehető leggazdaságosabb kihasználása volt a fő szempont, s ez érvényesül az alagsori műhelyektől a IV. emeleten elhelyezett festőteremig, a közönségforgalmi részeknél Ybl elsősorban a kényelmet és a harmonikus művészi hatást tartotta szem előtt.

A neoreneszánsz épületen harmonikus egységben olvadnak össze reneszánsz és barokkos stíluselemek, architektúra és plasztika, ornamentika, fa- és fémmunkák, Ybl mindenre kiterjedő figyelmének köszönhetően. Még a legapróbb részletek (csillárok, falikarok, kilincsek) is őrzik keze nyomát.

Gazdag díszítés hangsúlyozza az épület reprezentatív funkcióját: a márványból készült előcsarnok és lépcsőház, a márványlapokkal burkolt falak, a szalonok intarziás padlója, a selyemtapéták, a nézőtér aranyvörös ragyogása, a mennyezeteket és oldalfalakat díszítő művészi falfestések és freskók.

Az Operaház falfestményeinek zömét a magyar historizmus három nagy mestere, Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítette, párizsi és bécsi mintára, egy egységes vezérgondolatra - a Zene hatalmának egyetemessége, a Zene apoteózisa - fűzve fel a freskóciklus képeit. A dekoráció tervezésében Ybl Schickedanz Albert, a későbbi nagynevű építész segítségével tevékenyen részt vett.

Az Operaház emlékgyűjteményét 1930-ban hozták létre. A ház dokumentumaiból és a közönség adományaiból összeállított anyagban a legértékesebb az Ernst Lajos által letétbe helyezett, 125 tételes gyűjtemény. A bal oldali proszcéniumpáholyhoz vezető királylépcső felső galériáján és a hozzá kapcsolódó Székely Bertalan-teremben látható az operaházi emlékgyűjtemény anyagából berendezett Házi Múzeum. Radnai Miklós, az Opera második aranykorát megteremtő igazgató utasítására gyűjtötték össze az épület különböző helyein a dokumentumokat és képzőművészeti alkotásokat, megteremtve ezzel az emlékgyűjteményt, alapját. Azóta folyamatosan bővül a gyűjtemény.


Cím: Budapest, VI. keület, Andrássy út 22.
Honlap: www.opera.hu

Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont

Az 1986 óta működő Múzeum minden Liszt Ferencre vonatkozó adatot és tárgyat gyűjt, a Liszt-kutatás központja. A kiállítás az 1925 óta meglévő Liszt-emlékszobák bővített és felújított anyagát mutatja be. Liszt Ferenc utolsó budapesti lakása a Régi Zeneakadémia első emeletén, ahol a mester 1881-tol 1886-ig lakott.

Az 1986. esztendő kettős jubileuma, a nagy muzsikus halálának 100. születésének 175. évfordulója hozta meg zenei életünk kiemelkedő eseményét: az Andrássy út és a Vörösmarty utca sarkán álló épület újra megnyitotta kapuit a Zeneakadémián tanuló növendékek, tanárok, kutatók, és a zenét szerető közönség előtt.

A földszinten a Liszt Ferenc Kutatóközpont és Zenetörténeti Kutatókönyvtár lehetőséget biztosít a Liszt-kutatók, a muzsikusok, a növendékek és a tanárok számára az életmű tanulmányozására.

Az első emeleten, Liszt lakásának helyén, az eredeti állapothoz rendkívül hasonló módon sikerült helyreállítani és berendezni a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot és az egykor hozzá tartozó hangversenytermet. A kiállításon láthatók Liszt saját hangszerei (két Chickerint- és egy Bösendorfer zongora, egy Erard-Alexandre pianínó-harmónium, egy Mason&Hamlin koncertharmónium, egy Bachmann üvegzongora és egy néma úti-zongora); bútorai, így a komponáló íróasztal beépített Bösendorfer klaviatúrával, könyv- és kottatára az eredeti szekrényekben, valamint az 1873-as Liszt-jubileum arany és ezüst emléktárgyai. A Liszt Ferenc lakása című kiállításon a szalon és a háló-dolgozó helyiség Liszt korabeli berendezése látható.

A második emeleten, egy Liszt-lemezeket gyüjtő fonótéka mellett van a Liszt Ferenc Társaság és a Magyar Kodály Társaság helyisége. A harmadik emeleti termekben -- az épület hajdani rendeltetésének megfelelően -- zeneakadémiai oktatás folyik.

Az Emlékmúzeum bejáratával szemközt a falon látható Liszt fogadótáblája, amely eredetileg lakásának ajtaján volt. Rajta magyarul és németül olvasható, hogy Liszt mikor fogadott vendégeket. Joseph Kriehuber litográfiái a fiatal virtuózt, Ernst Rietschel medaillonja a weimari karmestert, Nemes Nándorné olajfestménye a Régi Zeneakadémia elkészültének évéből (1879) az idős művész-tanárt, Rippl Rónai József litográfiája Munkácsy Mihály 1886-os festménye nyomán a már beteg, utolsó időszakát élő mestert mutatja be. Az előtérben található a Múzeum jegypénztára, ahol az érdeklődők a múzeumi kiadványokon kívül Liszt-kottákat, könyveket és hangfelvételeket is vásárolhatnak. A szalonból -- akárcsak Liszt életében -- ajtó vezet át a koncertterembe. Miután a szalon már nem szolgálhat művészszobaként is, a színpad a terem másik végére került át, ahol önálló művészszoba csatlakozik hozzá. A teremben lévő orgonát sajnos nem lehetett visszaállítani, helyette Liszt kortársának, Liezen-Mayer Sándornak allegorikus rajza díszíti a pódium hátterét. A berendezés tárgyai közül csak a fal mellett végighúzódó karszékek eredetiek. A többi bútort Mezey Gábor tervezte. A korabeli hangulatot árasztó, óriási csillárok és falikarok Tatár Imre munkái. A Liszt-lakás melletti koncertteremben ma újra gyakran szól a muzsika, zeneakadémiai órák, növendékkoncertek, külső intézmények hangversenyei mellett szombatonként 11 órai kezdettel maga a Múzeum rendez rendszeres matiné-koncerteket látogatói számára. Különleges alkalmakkor néha megélednek azok a hangszerek is, amelyeknek billentyűit egykor Liszt keze érintette.


Cím: Budapest, VI. kerület, Vörösmarty utca 35.
Honlap: www.lisztmuzeum.hu

Zeneakadémia - Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

A szecessziós épület 1904-1907 között épült. Az erőteljes homlokzat eredetisége figyelemfelhívó, mögötte az épület is nagy: 2600 négyzetméter.

A Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján épült palota külső formájának tágassága, széles ablakai az épület jelentőségét sugallják. Belépve a színes és gazdag ornamentikájú előcsarnokba jutunk, amelynek tompított világítása is a szentélyek hangulatát idézi.

A koncerttermek közül a Nagyterem a korai hazai vasbeton építészet kitűnő alkotása. A több mint 1200 hallgatót befogadó terem ma is Magyarország legjobb akusztikájú koncertterme.

A szerényebb kiképzésű kisterem 400ember befogadására alkalmas. Előterében Zichy István magyaros témájú freskója látható.


Cím: Budapest, VI. kerület, Liszt Ferenc tér 8.
Honlap: www.zeneakademia.hu

Budapesti Operettszínház

Az Orfeum szecessziós épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben készült el. Később átalakították, de az épület most is az operettek születésének korát idézi.

Az I. világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a "szórakoztató-palota" bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy "a boldog békeidők".
A főváros 1922-ben döntött úgy, hogy az operett kapjon saját otthont. Az Orfeum szecessziós otthonában a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínház megnyitásával megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka.

A színház története során mindig legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról. Az Operettszínház működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János. A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, s nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk: My Fair Lady, Hello Dolly!, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, Funny Girl, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika hangja, Valahol Európában, Elisabeth.

A megmaradt lámpaszobrok, páholysort tartó oszlopok harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé berendezési tárgyaival, a márvány- és parkettaburkolattal. A nézőteret száz éves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársonykárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa is az operettek születésének idejét idézi.

A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt. 1966-ban átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát.

Ma a színház 917 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parkettaburkolattal. A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársonykárpittal bevont falak látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.


Cím: Budapest, VI. kerület, Nagymező u. 17.
Honlap: www.operettszinhaz.hu

Nyugati pályaudvar

A Nyugati pályaudvar első épülete az első magyarországi vasút pesti végállomása volt. Teljesítőképessége még több évig kihasználatlan volt, hiszen a Bécsig tervezett vasútvonal csak az 1850-es évek közepén készült el.
A fejpályaudvar típusú épületet Paul Sprenger bécsi építész tervei alapján Zitterbarth pesti építész építette. 1846. július 15-én adták át a forgalomnak.

Az épület keresztezte a mai Nagykörút vonalát: csarnoka a mai pályaudvarral szemben még most is álló MÁV (később BKV) épülettel volt egybeépítve; vágányai elvágták a későbbi Újlipótvárost a Terézvárostól. Többen is már korán áthelyezését követelték; 1871-ben Feszl Frigyes a fejpályaudvar helyett, a Városliget mögött, a jövő követelményeinek, megfelelőbb átmenő pályaudvar építését javasolta. Az eredeti hely megtartása mellett szólt viszont az évtizednyi környezetátalakító hatása révén, a pályaudvar két oldalán letelepedett gyárüzemek egész sora és azok kedvező szállítási körülményei. A pályaudvar jelentőségét fokozta az országos vasúthálózat kiépülése és annak összekötése a pályaudvarral.

Az 1871: 42. tc. alapján kezdődő nagy körúti építkezés során 1874-ben az új út tervezett nyomvonalát keresztező épületét lebontásra ítélte.

1874-ben a pályaudvar csarnoképületét lebontották, és August W. De Serres az Osztrák?Magyar Államvasutak bécsi központi építészeti tervezőjének tervei alapján új pályaudvart építettek.

Az új pályaudvar építését a vasúti forgalom zavartalan üzemét fenntartva valósították meg; a régi épületet csak akkor bontották le, mikor körülötte és felette már ott állott az új csarnoképület.

A kivitelezés irányító mérnöke Gyengő László Viktor volt. Az új fejpályaudvar építése 1877-ben fejeződött be. Árkádos oromfalai és galériasoros motívumai az első épületre emlékeztetnek. Az építkezés kivitelezői részvénytársaságok voltak: a francia Schneider, Fives-Lille, Eiffel cégek, és a Vitkovic-féle magyar vasmű. Eiffel irodája, mint fővállalkozó a tetőszerkezet nagy fesztávú elemeinek E. Polonceau által kikísérletezett rendszerét alkalmazta. A csarnokáthidaló elemeket Theodor Seyrig francia mérnök tervezte. A szerkezeti elemeik gyártásában a Ganz gyár is közreműködött.

Az átadásra 1877. október 28-án került sor, mai nevét azonban csak 1891-ben kapta. Az 1877-es átadáskor az új pályaudvar 6153 négyzetméteres, közel 25 méter magas csarnokával és különböző melléképületeivel korának ötödik legnagyobb pályaudvara lett a világon.

A pályaudvar technikai fejlesztését szolgálta az 1873-ban elkészült Aréna (Dózsa György) úti aluljáró és az 1874-ben megnyílt Nádor- (Ferdinánd-, Élmunkás-) híd. Ezzel a városrészek közötti közúti forgalom összeköttetése is hosszú időre megoldást nyert.

1877 óta a pályaudvar képe alig változott - bár a forgalmi igényeket ez a pályaudvar is rövidesen kinőtte. Az 5 fogadó és érkező sínpár már 1884-ben elégtelennek bizonyult. Ekkor dolgozták ki a máig is egyetlen lehetséges fejlesztési alapelvet. A csarnokoldalakhoz csatlakozó külső fogadóvágányok építésével tehermentesítették a csarnokvágányokat a helyi forgalomtól. A hosszú gyalogút viszont növelte az utazók kényelmetlenségét.

A pályaudvar azért átment néhány, így kevésbé látványos bővítésen is, 1901-1904. között történt meg a Podmaniczky (ma Rudas László) utcai oldalon a nagyműhely, vontatótelep és szénpályaudvar kitelepítése, és pótlásukra a városon kívül az Istvántelki Főműhely építése; 1907-1908-ban az északi teherpályaudvar és 1918-ban az Irinyi-pusztai új rendező pályaudvar építésével igyekeztek tehermentesíteni a pályaudvart.

A trianoni békeszerződés után az ország rendkívül súlyos gazdasági állapota csak 1931-ben tette lehetővé annak a rendezési tervnek elkészítését, amely a 'Nyugatit' megszüntetve, a Rákosrendező helyén javasolt új főpályaudvart. Valójában azonban csak annyi történt, hogy a szobi és a ceglédi vonalat az Állatkerttől két-két vágánypárra szétválasztották. Az 1940. évi rendezési terv viszont a fenntartása és továbbfejlesztése mellett érvelt.

A háború végén a pályaudvar romokban hevert. 1945. július 15-re sikerült a vágányhálózatot helyreállítani, ám az épületek helyreállítása hosszabb időt vett igénybe. A háború után újra felmerült a kitelepítés terve, szükséges tőke hiánya miatt azonban csak annyi történt, hogy 1949-től a teherforgalmat kirekesztették a pályaudvarról. 1971-ben fejeződött be a villamos-felsővezeték hálózatának kiépítése. 1972-ben elkészült az ún. betűs oldalvágányok utasforgalmi teraszsora.

A gyökeres és csaknem 100 év óta aktuális átépítést ismét Budapest városfejlesztése kényszerítette ki. A Nagykörút rekonstrukciója és a földalatti villamosvasút észak-déli fővonalának építése az 1970-es évek derekán komplex rendezési terv elkészítését tette szükségessé. Ennek alapján a jelenlegi rekonstrukció a Nyugati pályaudvar műemléki értékeit is megóvni törekszik.

A kiépült Nagykörút vonalán található, modern pályaudvar és környéke értelemszerűen jelentős forgalmi csomóponttá vált és maradt a mai napig.

Benczúr Ház

A Marmorek Oszkár által tervezett historizáló palota a XIX. század végén épült. A háromszintes épületben a lakószobák és fogadóhelyiségek mellett irodák is helyet kaptak, a Díszterem kupolája alatt télikert állt.

Az utcai fronton volt a szalon, ennek egyik oldalán a hölgyszoba, a mai Fehér szalon, a másikon az úri szoba, a mai Barna szalon. A Vadászterem ebédlőként szolgált. Ezeket a helyiségeket ma Nagy Judit gobelinjei díszítik.

Az első tulajdonos, Egyedi Lajos halálát követően az épület a Magyar-Itáliai Bank tulajdonába került. A banktól 1930-ban vásárolta meg az ingatlant a Magyar Királyi Posta Jóléti Alapja, hogy egyesületeinek otthont teremtsen. Ma is a postai és távközlési alapítvány, illetve egyesületek székháza.

1928-ban - a kormány bizalmának köszönhetően - a postaalkalmazottaktól elvont nyugdíjjárulékot nem kellett beszolgáltatni a központi nyugdíjjárulék-alapba. A posta külön alapot létesíthetett, melyből alkalmazottai megélhetését segítő intézményeket támogathatott. Így határozta el a nyugdíjjárulékot kezelő jóléti alap egy egyesületi ház létesítését, s így került sor 1930-ban a Benczúr u. 27. sz. alatti palota megvásárlására.

A II. Világháborúban a palota csak kisebb károkat szenvedett.
Az épületet a kilencvenes évek elején felújították, első emelete ? Zakariás András belsőépítész tervei alapján ? a századelőt idézi.

Az épület ma a Postai és Távközlési Művelődési Alapítvány székháza ? a Benczúr Ház, amely követve az alapítók hét évtizedes célkitűzéseit, törekszik ma is színvonalas kulturális központ maradni.


Cím: Budapest, VI. kerület, Benczúr u. 27.
Honlap: www.benczurhaz.hu

Szent Teréz Templom

Terézvárosban lakó hívek számára 1777. szeptember 30-án Batthyány József hercegprímás létesített plébániát. Kápolnának Scopek Ferencné majorságának egyik faépületét adja át, amelyhez saját költségén még lakást is építtet a plébános számára. 1801-ben indul meg Kasselik Fidél tervei alapján a templom építése a Szentlélek tiszteletére.
1809-re az építmény már használhatóvá válik. A belső kialakítás Pollack Mihály terve alapján történik 1824-31 között. A toronysisak Ybl Miklós alkotása (1871).

Rudnay Sándor hercegprímás rendeletére 1822-ben a műemlék templom (1215 m2) titulusát Avilai Szent Terézre változtatják.

1888. október 24-én renoválás után Simor János hercegprímás ismét megáldja a templomot. - 1962-ben a tetőszerkezet súlyosan megsérül, ezért a templom mindkét oldalán négy-négy betonoszlopot építettek a falba és arra betongyűrűt helyeztek, amin a tetôszerkezet áll. A belsô felújítás 1972-1982 között történt. A templom 4 évre ütemezett külsô felújítása 1997-ben kezdődött el. Ennek során az első évben elkészült a torony és a főhomlokzat helyreállítása. A templom az 1997. évi LIV. Törvény alapján 15 526. törzsszám alatt II. Kategóriába sorolt műemlék.

 

Cím: Budapest, VI. kerület, Pethő Sándor utca 2.

Ráth György Múzeum

Állandó, mintegy 400 darabos kiállítás kalauzol végig a kínai kerámiaművészet történetének főbb állomásain, bemutatva a technikák, a formák és a díszítések változatosságát, illetve a kerámiák helyét a keleti tárgykultúrában.

Állandó kiállítás őrzi az Ázsia kutatók emlékét. Az 1880-ban épült eklektikus villának, Ráth György egykori otthonának restaurált ebédlőjében kiállítás tiszteleg a névadó emléke előtt. Külön bemutató foglalkozik a Hopp Ferenc magángyűjteménye által megalapozott Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum adományozóival, bemutatva kedves tárgyaikat, a keleti országok művészetének jellegzetes darabjait.

Ráth György (1829-1905) művészeti író és műgyűjtő magángyűjteményét az Iparművészeti Múzeumra hagyta. A korábban együtt kezelt kollekciót 1949 után műfajok szerint szétosztották a budapesti múzeumok között. Az Iparművészeti Múzeumnál maradt kínai művészeti gyűjtemény kezdetben Kína-múzeum, majd 1953-tól Ráth György Múzeum néven működött. Ma állandó kiállításainak egy része, illetve az időszaki tárlatok is a Hopp Ferenc Múzeum anyagára épülnek.


Cím: Budapest, VI. kerület, Városligeti fasor 12.

A Terror Háza

A magyar történelem két véres korszakának, a nyilas uralomnak és az 1950-es évek kommunista diktatúrájának bemutatására jött létre a Terror Háza múzeum a Nyilaskeresztes Párt és az ÁVO egykori székházában.
A maga nemében egyedülálló Terror Háza múzeum az épületben fogva tartottaknak, megkínzottaknak és meggyilkoltaknak kíván emléket állítani. A kiállítás az épület három szintjét, a hírhedett pincéket és a lépcsőházat, valamint a belső udvart is elfoglalja.

A tárgyak mellett archív hangfelvételek (amelyek korhű telefonkészülékeken hallgathatók meg), folyamatosan vetített archív filmfelvételek és interjúk is vezetik a korban az ide látogatókat.

A termek az időrendet követik és azokat a bemutatott témákról nevezték el. Ezekből néhány példa: nyilas terem, gulag terem, átöltözés terem, szovjet tanácsadók terme, kitelepítés terem, kínzószoba, beszolgáltatás terem, Péter Gábor szobája, pincebörtön, 1956, megtorlás, kivándorlás terem, könnyek terme.

Az épület fekete díszpárkánya, a pengefalak és gránitjárda emeli ki a múzeumot az Andrássy úti épületek közül.


Cím: Budapest, VI. kerület, Andrássy út 60.
Honlap: www.terrorhaza.hu

Budapesti Bábszínház

A Világörökség részének nyilvánított Andrássy út közepén, 100 évnél régebbi 8 emeletes műemléképületben játszik az 54 éves Budapest Bábszínház, Közép-Európa legnagyobb bábszínháza.

A 403 férőhelyes, minden korszerű színpadtechnikai berendezéssel felszerelt színháztermen kívül az épület IV. emeleten található a 99 néző befogadására alkalmas, variálható nézőterű, intim hatású kamaraterem, a Játszó-tér.

Az 1949-ben alakul Állami Bábszínház jogutódaként 1992-ben vette fel az együttes a Budapest Bábszínház nevet. Ez a társulat sokáig az egyetlen professzionista bábszínház volt hazánkban.

A színház története során színvonalas gyermekműsorai mellett főleg felnőtt műsorairól vált híressé bel- és külföldön. Klasszikus drámák szuverén bábváltozataival bizonyította a bábjáték egyenrangúságát a színházművészet valamennyi ágával. Így aratott világsikert a Csongor és Tünde, a Szentivánéji álom, a Vihar és Az ember tragédiája csakúgy, mint Beckett némajátékai, Mrozek bábpantomimje, Dürrenmatt tragikomédiája, Petőfi János vitéze.

A Bábszínház történetének legmesszehangzóbb sikereit a sajátos eszközökkel megfogalmazott komolyzenei művek bábelőadásai aratják mind a mai napig. Mozart Varázsfuvolájának marionett előadása, Bartók, Kodály, Csajkovszkij, Sztravinszkij Ravel és Prokofjev zeneműveinek bábadaptációi nemcsak Európa-szerte öregbítették a magyar színházkultúra hírnevét, de eljutottak már valamennyi a kontinensre is.

A világjáró Budapest Bábszínház a legutóbbi években a franciaországi MagyArt Fesztiválon, az olaszországi Magyar Kultúra hónapján, a belgiumi Europálián ugyanúgy képviselte a hazai művészetet, mint Kínában, USA-ban, Tajvanon, Hong Kongban, Ausztráliában.

Az együttes szívesen látott vendég évről-évre a hazai művészeti rendezvényeken, a kecskeméti, békéscsabai, miskolci, pécsi fesztiválokon is.

1994 óta Meczner János a Budapest Bábszínház igazgatója.
Az az óta eltelt időszakban irányításával újraindult a bábszínész képzés. A zenés produkcióknál meghonosította az élőzenekart a bábszínpadon, megszületett az első eredeti magyar bábopera, bábmusical és klasszikus operett bemutató marionettekkel.

Végül néhány sokatmondó adat:

  • A társulat létszáma: 123 fő közalkalmazott, ebből művészállomány 28 fő.
  • Éves előadásszám: 320, nézőszám évente: 95000.
  • A színház 1994 óta 44 bemutatót tartott, ennek éppen a fele volt eredeti bemutató.
  • Ugyanebben az időszakban a külföldi vendégjátékok száma 33 volt.



Cím: Budapest, VI. kerület, Andrássy út 69.
Honlap: www.budapest-babszinhaz.hu

Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum

A keleti művészet alkotásai közül a Múzeum elsősorban azokat gyűjti, amelyek Kelet- és Belső-Ázsiában, az indiai szubkontinensen és Délkelet-Ázsiában készültek, illetve azokban az országokban, ahol az iszlám a kultúra meghatározó eleme.

A több, mint húszezer darabos gyűjtemény legnagyobb egysége a kínai, második a japán, jelentős az indiai és a kisebb tibeti-nepáli, valamint a mongol buddhista gyűjtemény is. Különösen jelentősek a japán középkori művészet emlékei és a kínai bronz- és porcelántárgyak.

Több mint 4000 tételből álló műgyűjteményét, villáját és kertjét Hopp Ferenc látszerész és műgyűjtő 1919-ben, végrendeletében hagyta a magyar államra egy Kelet-ázsiai Múzeum alapítása céljából. A gyűjtemény később az Iparművészeti a Szépművészeti és a Néprajzi Múzeum keleti művészeti emlékeivel gyarapodott.

Az intézmény már nem fér el az alapító villájában, ezért itt időszaki kiállításai és szakkönyvtára működik. Állandó kiállítása Keleti műgyűjtés Magyarországon címmel (benne a Hopp Emlékszoba) a Ráth György Múzeum épületében kapott helyet.


Cím: Budapest, VI. kerület, Andrássy út 103.
Honlap: www.hoppmuzeum.hu