image

Lászay: Verókék kirámolták a kerületet

A várakozásokkal ellentétben perdöntőnek ugyan valószínűleg nem nevezhető, ám kétségkívül érdekfeszítő tanúvallomást tett Lászay János volt – magát függetlennek valló – képviselő az Andrássy út 47. szám alatti épület eladása miatt indított büntetőper tizenegyedik tárgyalási napján. A keményen fogalmazó egykori városatya április 11-én nem átallott olyan kifejezéseket használni, mint „palotabiznisz”, a „kerület kirámolása”, „gusztustalanság” és „gátlástalanság”.

(Az eddigi tárgyalási napokon történteket folytatólagosan olvashatják e cikk után.)


– Igaz ugyan, hogy 2004-ben feljelentettem a mögöttem ülő vádlottakat, de attól még tudok elfogulatlan lenni – indította vallomását nem kis iróniával Lászay János. Már ez alapján is sejteni lehetett, az első két padsorban ücsörgőknek lesznek kínos pillanatai az Andrássy út 47. szám alatti épület eladása miatt indított büntetőper tizenegyedik tárgyalási napján is.

Zűrös időszakban – addigra „elvitték” a vagyonkezelő vezetőjét, és eltávolították a jegyzőt – cserélt gazdát a per tárgyát képező ingatlan, akkor gyakorlatilag már egyértelmű volt, egy folyamat részeként az egész Andrássy út „el fog tűnni”, azaz eladnak sok palotát – emlékezett vissza a 2002-2006 közötti időszakra a volt képviselő. Dr. Szabó Melinda ügyésznő kérdésére az ominózus ingatlan értékesítése kapcsán pedig hangsúlyozta, a „nyertes” Ennet Kft.-én kívül több ajánlatról is tudott, ezek azonban eltűntek a süllyesztőben. Lászay szerint Tölgyesi Miklós volt SZDSZ-es képviselő, a vagyonügyekért felelős bizottság akkori elnöke a 2004. június 17-i testületi ülés szünetében négyszemközt elismerte, voltak egyéb vételi szándékok is, néhány perccel később azonban jegyzőkönyvbe rögzítve már nem emlékezett ezekre. Tölgyesi az április 11-i bírósági tárgyaláson is elmondta, nem volt más ajánlatról tudomása.

 a47Lászay Jánost dr. Nagy István, a Fürst Györgyöt védő ügyvéd kérdezi. Mögötte dr. Szabó Melinda ügyésznő és dr. Gila Pál, az önkormányzat sértetti jogi képviselője.

Lászay szerint ők mindent megpróbáltak, hogy meghiúsítsák az üzletet, de Verókék lesöpörték az érveiket. Először azt kérte az akkori ellenzék, hogy a testület vegye le a napirendről a palota eladásáról szóló előterjesztést, ha erre a többség nem hajlandó, akkor legyen nyilvános licit, ha ez sem elfogadható a „kormánypártiaknak”, hívják meg a többi ajánlattevőt, vagy legalább kérjenek több pénzt a vevőtől. A többség igen szavazatával azonban ismételten „végigment az úthenger” az ügyben. Lászay úgy emlékezett, azzal indokolták az Ennet Kft. „ragyogó vevői” mivoltát, hogy 30 százalékban már úgyis bérlője az épületnek. A volt képviselő meggyőződése szerint – még ha el is hitte volna a Dollar Land Kft. értékbecslésének számait – a 600 milliós kiürítési költségből legalább 200 millió a vásárló zsebében maradt, mivel a bérlőnek a saját kihelyezése után nem kell fizetnie. Lászay továbbá úgy emlékezett, ennek a ragyogó vevőnek nemcsak bérletidíj-hátraléka volt, hanem pereskedett is az önkormányzattal. (A www.terezvaros.hu tudomása szerint az Ennet Kft. valójában nem volt bérlő az épületben az adásvételi szerződés megkötésekor. Két, a céghez különböző szálakon kapcsolódó bérlő volt az ingatlanban.)

Az egykori városatya hangsúlyozta, az Andrássy út 47. eladásakor egyértelmű volt, hogy egy rossz anyagi helyzetben lévő céggel kötött szerződést az önkormányzat, amit a júniusi előterjesztést követően az októberi is alátámaszt. A 2004 őszén testület elé került dokumentum Lászay szerint ugyanis dióhéjban arról szólt, hogy „adjunk egy újabb esélyt a fizetésképtelen cégnek, és puhítsuk fel a szerződésben foglalt kötelezettségeket”. Mint ismert, az októberi előterjesztés rögzítette, a tulajdonjog megszerzéséhez mindössze a vételárat kell kifizetnie az Ennet Kft.-nek, a júniusi anyagban pedig még az szerepelt, hogy a cégnek a vételár kifizetése mellett a bérlőkkel közösen meg kellett volna egyeznie az elhelyezésükről is.

Az ügyésznő kérdései után a vádlottakat védő ügyvédeké volt a főszerep. Elsőként dr. Buza Jánosé, akinek múltja ezúttal is szóba került. Lászay ugyanis udvariasan megkérdezte tőle, ugye jól tudja, hogy két évvel ezelőtt még a terézvárosi önkormányzatot képviselte. Érdemi válasz Buza doktortól ugyan ezúttal sem érkezett, de legalább most nem akadt halaszthatatlan dolga, és a tárgyalás végéig jelen tudott lenni.

 a47Dr. Jungermann Zsuzsanna, a XI. rendű vádlott ügyvédje feszül a tanúnak

Dr. Nagy István – a másodrendű vádlottat, Fürst Györgyöt védő – ügyvédet Lászay júniusi testületi ülésen tett 160 millió forintos ajánlata érdekelte: kellően megalapozott volt-e, csatolt-e ellenőrző értékbecslést, volt-e bankgaranciája, stb. Némi értetlenkedés után csak kibukott Lászayból, hogy a júniusi 160 milliós, majd az októberi 200 millió forintos ajánlatát egyfajta időhúzásnak szánták, hogy meg lehessen nyitni az utat más, tisztességes, becsületes vállalkozók előtt is, azaz hogy ilyen cégek is versenybe szállhassanak az ingatlanért.

Ezután a VII. rendű vádlottat, Tóth Györgyöt védő ügyvéd küzdött a tanúval, de a „mi volt 1998-2002 között” slágerkérdést követő „milyen megjegyzések láthatók Lászay honlapján” taglalásánál már dr. Tóth Erzsébet bírónő is közbeszólt, hogy ez nem tárgya a büntetőpernek. (A volt képviselő az ügyről megjelent újságcikkek alapján „börtönközeli állapotról” írt a honlapján – a szerk.)

A XIV. rendű vádlottat, a volt aljegyzőt képviselő ügyvéd az Andrássy 47. eladásával kapcsolatban esetlegesen felmerült aggályairól faggatta a tanút. Lászay szerint nem csak ennél az egy ügynél volt például feltűnő, hogy a magát – 1994-1998 között még egy szál érettségivel is – szakértőnek tartó Fürst György volt szocialista alpolgármester szignója nélkül gyakorlatilag nem került előterjesztés a testület elé. A problémáival kapcsolatban ugyanakkor Lászay hangsúlyozta, ezeket a testületi ülésen jegyzőkönyvbe mondta, a dokumentumot pedig a jegyzőnek is alá kell írni. Vagyis eme logika mentén a tanú közölte az akkori aljegyzővel is, hogy problémái vannak az előterjesztéssel kapcsolatban.

Lászay egyébként úgy emlékszik, a 2002–2006-os ciklusban „lapítottak” a jegyzők, az aljegyzők, és papagájként csak azt ismételgették, nincs észrevételük az előterjesztésekkel kapcsolatban. A tanú véleménye szerint más kérdés, hogy ha lett volna kifogásuk, akkor másnapra már az utcán találták volna magukat a törvényesség őrei.

A tárgyalást vezető bírónő és dr. Gila Pál, az önkormányzat sértetti képviselőjének kérdései alatt azonban már Lászay János is kezdte elveszíteni a fonalat. Először is súlyos ellentmondásba keveredett önmagával, amikor közölte, ha bérlő van egy épületben, akkor azt nem lehet pályáztatás útján eladni. Aztán a tanú már ajánlattevőként emlegetett egy bizonyos Garamszegi „magánszemélyt” és az Ablon céget is, amely abszolút új fejlemény az ügyben. Más kérdés, hogy ezekről az ajánlattevőkről sem a bíróságon, sem pedig a polgármesteri hivatalban nem található egyetlen irat sem.

Kiderült az is, Lászay ajánlatokat indukált: az általa megkeresett cégeket arra kérte, adjanak be az Ennet Kft.-ével azonos összegű vételi ajánlatot az épületre, hogy verseny indulhasson közöttük. Azt azonban homály fedi, hogy ha Lászay szerint alacsony volt az Ennet Kft. ajánlata, akkor miért csak ugyanannyit „kért” az általa felkeresett cégektől.

 Dr. Tóth ErzsébetDr. Tóth Erzsébet, a tárgyalást vezető bírónő hallgatja figyelmesen Lászay vallomását

Mivel a vádlottak is tehetnek észrevételeket a tanú vallomásával kapcsolatban, Verók István hangsúlyozta, szerinte Lászay János mondókája szubjektív és személyeskedő volt. Fürst György ennél azért tartalmasabban szólt hozzá a hallottakhoz, például rákérdezett arra Lászaynál, miért szavazta meg annak idején az Andrássy út 3. szám alatt lévő palota eladását, ha ennyire zűrösnek látta az akkori időszakot. Válasz azonban nem érkezett kérdésére. (A www.terezvaros.hu is utánanézett az ügynek: Lászay János nem szavazta meg az ingatlan eladását. A jegyzőkönyv szerint ugyanis távol volt a szavazás idején.)

Verók újra szót kért, s közölte, a tulajdonosi főosztályon vannak azok a bizonyos „papírok”. Bundula Csaba hozzászólásában rögzítette, e „papírok” közül – mint például más ingatlanokról készült értékbecslések, vételi ajánlatok stb. – sok nem található meg a hivatalban, valahogy eltűntek. A jelenlegi alpolgármester ezenkívül kíváncsi volt arra, hogy a tanú szerint miért nem készült ellenőrző értékbecslés az Andrássy 47. eladásakor. Lászay János úgy fogalmazott, Bundula Csaba – a költészet napjára való tekintettel – költői kérdést tett fel, hiszen egyértelmű: azért nem rendeltek másikat, mert az akkori önkormányzati vezetésnek ez nem állt érdekében. Kiderült volna ugyanis, hogy az ingatlan jóval többet ér 150 millió forintnál.

A tárgyalás május 7-én folytatódik az eddig meg nem jelent tanúk meghallgatásával.

 

Hampl Márta / Fotó: Steindl Gabriella





Cimkék: Andrássy 47. | bíróság | büntetőper | Verók | Fürst
2012. április 25.