image

Palotaper: Súlyosabb büntetést kért az ügyész

Perbeszédekkel és az utolsó szó jogán tett nyilatkozatokkal vette kezdetét a palotaper másodfokú eljárása február 7-én, majd folytatódott február 9-én a Fővárosi Ítélőtábla Máziné dr. Szepesi Erzsébet vezette tanácsa előtt.

 

 


Az előzményekhez tartozik, hogy a Fővárosi Törvényszék tavaly januárban társtettesként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetése miatt börtönben letöltendő szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélte azokat a volt MSZP-s és SZDSZ-es önkormányzati képviselőket, akik még 2004-ben szavazatukkal szentesítették két nagy értékű Andrássy úti palota (3. és 47. szám) versenyeztetés nélküli, törvénysértő értékesítését.

 

Dr. Borbás Virág Bernadett, előadó bíró, Máziné dr. Szepesi Erzsébet, tanácsvezető bíró és dr. Halász Irén szavazó bíró

A szabadságvesztések végrehajtását különböző időtartamú próbaidőkre felfüggesztette a bíróság. Fürst György, Terézváros volt alpolgármestere és Hatvani Csaba, a terézvárosi önkormányzat szocialista képviselőjének kivételével a bíróság előzetes mentesítésben részesítette az elítélteket. Az ítélet szerint a vádlottaknak – az Andrássy út 3. szám alatti palotaépület eladásával okozott kárral megegyező összeget – 131,7 millió forintot és ennek 2004-től számított törvényes kamatát – körülbelül 100 millió forintot – kell egyetemlegesen megfizetniük a terézvárosi önkormányzatnak. Ez azt jelenti, hogy összesen csaknem 232 millió forintot kell kártérítésként fizetniük. A Fővárosi Törvényszék ítélete nem lett jogerős, az ügyész ugyanis súlyosbításért, a hosszabb időre szóló végrehajtandó szabadságvesztésért, illetve közügyektől való eltiltásért, a vádlottak pedig felmentésért fellebbeztek.

A másodfokú eljárás első tárgyalásán kilenc vádlott vett részt, betegségre hivatkozva nem jelent meg Fürst György, egykori terézvárosi alpolgármester, a per másodrendű vádlottja sem.

A tárgyalás elején a bíróság ismertette az első fokon meghozott ítéletet, valamint a fellebbezéseket, majd dr. Bóta László ügyész mondta el perbeszédét. Ő azt indítványozta, hogy a vádlottak az első fokon kiszabottnál hosszabb büntetést kapjanak, s mellőzzék a végrehajtás felfüggesztést is. A letöltendő szabadságvesztés mellett az ügyész szerint az előzetes mentesítés mellőzése is indokolt lenne. (A mentesítés azt jelenti, hogy a vádlottak nem minősülnek büntetett előéletűnek, tehát erkölcsi bizonyítványt is kaphatnak.) A perbeszéd szerint az első fokon eljáró bíróság nem értékelte kellőképpen a súlyosító körülményeket

Dr. Borbás Virág Bernadett az iratok ismertetése közben

Az ügyész emlékeztetett arra, hogy az államháztartási törvény főszabályként a nyilvános, pályázati értékesítést írja elő az önkormányzati vagyonra, amitől csak indokolt esetben lehet eltérni. Mint mondta, a vádlottak önkormányzati képviselőként, zömében felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek, akik tisztában kellett, hogy legyenek képviselői jogaikkal, de kötelezettségeikkel is.

– A képviselőknek fel kell készülniük a döntések meghozatalára, felelősen, önállóan kell határozniuk – emelte ki a vád képviselője, aki arra is rámutatott, hogy az eljárás során bebizonyosodott, hogy a két szóban forgó ingatlan eladása során több, a kiválasztottnál jobb vételi ajánlat is érkezett a terézvárosi önkormányzathoz, mégsem azok mellett döntöttek. Sőt a testület elé a legkisebb összeget tartalmazó iratanyag került, így az önkormányzat szempontjából legkedvezőtlenebb üzlet köttetett meg.

Dr. Bóta László perbeszédében arra is utalt, hogy a most vádlottként szereplő képviselők az eljárásban felszínre került adatok szerint tudatosan szegték meg hivatali kötelezettségüket (amikor nem a legjobb ajánlatot fogadták el), éppen ezért az eső fokon meghozott ítéletekben szereplő büntetések nem kellő súlyúak az ügyészség álláspontja szerint.

A sértetti fél, Terézváros önkormányzatának képviseletében dr. Csomós Tamás mondott perbeszédet, melyben egyebek mellett arra kérte a Fővárosi Ítélőtáblát, hogy mindkét Andrássy úti épület esetében ítéljék meg polgári jogi igényüket, összesen 333 millió forintban.

Mint mondta, az első fokon eljáró bíróság rendkívül széles körű, mindenre kiterjedő, alapos bizonyítás során állapította meg a tényállást. Indítványában a bűnösség megállapítását kérte, s utalt arra, hogy az egyes ítéletek belső aránytalanságot mutatnak. Kihangsúlyozta, hogy néhány vádlotti védekezéssel ellentétben véleménye szerint nincs szó politikai ügyről, az eljárás nem volt koncepciós. Mivel igen nagy értékű ingatlanokról van szó, s a tendenciózus magatartás is fellelhető az ügyben, indokolt a büntetőjogi felelősségre vonás és a sértett polgári jogi igényének kielégítése is.

 

Dr. Gila Pál és dr. Csomós Tamás ügyvéd, Terézváros képviseletében és dr. Bóta László ügyész

A vádlottak védői a perbeszédekben több esetben hivatkoztak arra, hogy az önkormányzati képviselők jó szándékkal és a hivatali dolgozók által előkészített anyagot megismerve hoztak döntést. A törvényesség őre, a jegyző is ellenjegyezte az előterjesztéseket, s a felügyeleti szervek sem emeltek kifogást a jogszerűséggel kapcsolatban.

Fürst György ügyvédje képzeletbeli városnézésre invitálta a bíróság tagjait, így bemutatva azt, hogy míg a jelenleg is önkormányzati tulajdonban lévő belvárosi ingatlanok állapota siralmas, addig az értékesített, befektetőkhöz került épületek láthatóan jó gazdák kezébe kerültek, s példaként megemlített több Kodály köröndi, illetve Andrássy úti ingatlant. (Az ügyvéd több épületről állította, hogy a terézvárosi önkormányzat tulajdonában vannak, miközben ez tényszerűen nem igaz – a szerző.)

A vádlottak közül többen arra hivatkoztak, hogy az eladás egyfajta sürgető kényszer volt, mivel a rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzatnak forráshoz kellett jutni, a felújításra szoruló, lerobbant épületektől pedig mielőbb meg kellett szabadulni, hiszen azok fenntartása is nagy költségekkel járt volna, nem beszélve a műemléki védettséget is szem előtt tartó rekonstrukcióról. A védekezések között az is elhangzott, hogy az egykori képviselők politikusként, a frakciófegyelemnek megfelelően hozták meg a döntéseiket és nem kérdőjelezték meg a szakemberek által összeállított anyagok valóságtartalmát.

*****

A február 9-ai tárgyaláson (bár betegségre panaszkodva, de) már megjelent Fürst György is. A másodrendű vádlott, Terézváros egykori alpolgármestere előzetesen személyi körülményeiről tájékoztatta a bíróságot. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy sem ingatlantulajdonnal, sem gépjárművel, sem cégtulajdonnal nem rendelkezik. Jelenleg csupán magánvállalkozásából van jövedelme, ami a gyerektartás levonása után átlagban, havonta 270 ezer forint. Ebből aligha tudja majd kifizetni, a kirótt pénzbüntetést.

Fürst György az utolsó szó jogán hosszas érveléssel mutatta be, hogy vélekedése szerint sem ő, sem vádlott-társai nem követték el a terhükre rótt cselekményeket. Egyenként emlékezett meg az eljárás közben elhunyt vádlottakról, s utalt arra is, hogy a végzetes történésekhez a meghurcoltatások okozta pszichoszomatikus betegségek is hozzájárulhattak.

A következőkben az eljárásban most vádlottként a bíróság előtt állók szerepét is sorra vette, s mindannyiuk esetében arra jutott, hogy becsületes emberek lévén semmiképpen sem követhettek el szándékosan olyan cselekményt, ami Terézvárost megkárosította volna. Gondolatmenetében egészen odáig ment, hogy a népképviseleti demokráciát emlegetve kijelentette: a képviselő nem tehető felelőssé egy leadott szavazatért.

Vélekedése szerint az önkormányzatot nem is érte kár, s a törvényességi felügyeletet gyakorló szervek sem emeltek kifogást. Szerinte a döntéseket megalapozva, előre meghirdetett politikai programjuknak megfelelően, s a várt eredményt elérve hozták meg, ez is azt bizonyítja, hogy nem bűnösök.

Fürst György végezetül kijelentette: Büszkén tud végigsétálni az Andrássy úton és nézi, hogy az általuk értékesített épületek sorsa végül rendeződött.A palotaper másodfokú eljárása február 28-án további vádlottak utolsó szójogán tett nyilatkozataival folytatódik, s a tervek szerint ezen a napon ítélet isszületik az ügyben.

 

 

 



2018. február 08.