image

Emlékezni kötelező!

Egymás iránti tiszteletre, a gyűlölet és kirekesztés elutasítására szólítottak fel a szónokok a budapesti gettó felszabadításának 73. évfordulóján megtartott ünnepségen. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében január 18-án a Dohány utcában lévő emlékfalnál megtartott megemlékezésen az egykori áldozatok hozzátartozóin, a túlélőkön, a Bét Menáchem és a környező kerületek iskoláinak diákjain, a diplomáciai testületek, civil szervezetek képviselőin túl részt vett Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Terézváros képviseletében Hassay Zsófia polgármester és Papp László alpolgármester, Vattamány Zsolt Erzsébetváros polgármestere és Bajkai István, a VII. kerület alpolgármestere.


Papp László alpolgármester, Hassay Zsófia polgármester, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Bajkai István Erzsébetváros alpolgármestere is részt vett a megemlékezésen

Az elsőként megszólaló Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára rövid beszédében felidézte, hogy a gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából az EMIH Erzsébetváros önkormányzata által létesített különleges emlékmű azt üzeni, hogy emlékezni kötelesség.

Mint mondta: az emlékezés parancsát követve kötelességünk a fiataloknak elbeszélni az emberi történelem ellentmondásait, feszültségeit, ezt pedig azok tudják a leghitelesebben megtenni, akik mindezt maguk is átélték. Az itt jelenlévő túlélők azon fogyatkozó kevesek közé tartoznak, akik a szörnyűségek tanúiként személyes élményeik megosztásával segíthetik a történtek feldolgozását, az értékek mentén a jövő építését.

Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője szólt a gettó túlélőiről, és a 600 ezer magyarországi áldozatról. Majd feltette a kérdést: 73 esztendővel a borzalmas események után kell-e emlékezni a mártírokra? A válasz egyértelmű igen, ugyanis az emlékezés nem pusztán tisztelgés az áldozatok előtt, hanem legfőbb célja, hogy a múltban történtek a jövő számára örök tanulságul szolgáljanak. Hangsúlyozta: amíg a társadalomban létezik kirekesztés és gyűlölet, addig a holokauszt során meggyilkolt mártírok üzenete érvényes, nem szabad hagyni, hogy az emberek közötti viták, véleménykülönbségek személyes gyűlöletté torzuljanak.

Oberlander Báruch rabbi a kirekesztés és a gyűlölet ellen emelte fel szavát

Mint mondta: ne engedjük, hogy az egykori áldozatok arctalan számokká váljanak, őrizzük meg emlékezetünkben azt is, hogyan éltek, házasodtak, miként ünnepelték a szombatot, milyen értékeket vallottak.

Adja Isten, hogy mindenkinek a szívében annyi szeretet legyen, hogy tudja a másikat tisztelni, hogy meg tudjuk őrizni és tovább tudjuk adni értékeinket – mondta a rabbi beszédének végén.

Győrfi László, a hitközség alelnöke kiemelte: az EMIH célja hiteles életet, hiteles zsidó jövőt mutatni a fiataloknak. Mint fogalmazott: a gyertyák, melyeket hamarosan meggyújtunk azt a fényt jelképezik, mely reményt ad a legsötétebb órákban is számunkra. Ezt a reményt táplálja az is, hogy a mai napon közel 100 fiatal vesz részt a megemlékezésünkön, akik a túlélőktől első kézből hallgathatják meg a holokauszt és a gettó szörnyűségeit, illetve a megmenekülés csodáját.

Schiffer János, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) elnöke hangsúlyozta: a nácik által elpusztított megalázott, elpusztított áldozatok ártatlanok voltak, nem volt más bűnük, mint hogy zsidónak vagy cigánynak születtek, másképpen gondolkodtak és másként szerettek, vagy pusztán csak nem tűrték az erőszakot.

Hangsúlyozta: beszélni kell arról, hogy a 600 ezer magyarországi zsidó ember elpusztításához magyarok is aktívan segédkezet nyújtottak. Csak hamuval takarjuk be a parazsat, ha az okok feltárása elmarad – fűzte hozzá. Ugyanakkor emlékezni kell azokra a honfitársainkra is, akik bátrabbak voltak a bátraknál, szembeszállva a legszörnyűbb emberpusztító gépezettel embereket mentettek – jelentette ki Schiffer János. „Aki egy embert megment, a világot menti meg" – tette hozzá.

Sándor György az általa megélt megrázó emlékeket elevenítette fel

Sándor György, a budapesti gettó túlélője a személyesen megélt szörnyűségeket idézte fel. Szavai szerint az éhezésnél, az állandó félelemnél is gyötrőbb volt a folyamatos bizonytalanság, az hogy, sohasem tudhatták, mikor bántalmazza őket egy véletlenül éppen arra járó nyilas járőr, miként abban sem lehettek bizonyosak, hogy egyáltalán megélik-e a másnapot.

A beszédek elhangzása után az áldozatok előtt tisztelegve Oberlander Báruch mondott kádist, majd a jelenlévők sorra meggyújtották az emlékezés mécseseit.

A megemlékezők gyertyagyújtással rótták le kegyeletüket

A rendezvény után a Bét Menáchem Általános Iskola dísztermében beszélgetést rendeztek Molnár Andorné Klára auschwitzi holokauszt-túlélővel és Gellért Gábor gettó-túlélővel.



2018. január 19.