image

Csodás 90 év

Kilencvenedik születésnapja alkalmából otthonában köszöntötte Benyik Béla Gézát Simonffy Márta a terézvárosi önkormányzat humán területért felelős alpolgármestere. A jeles évfordulón – az ajándékok mellett – az alpolgármester átadta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőlevelét, valamint Hassay Zsófia, Terézváros polgármesterének oklevelét.


Benyik Béla a Felvidéken született, a II. világháborút követően, 1946-ban mivel üldözötté vált szülőföldjén egy éjjel a legnagyobb titokban kerékpárral átszökött Magyarországra. Nagybátyja családjánál lelt menedékre és a Nobel-díjas tudósokat kinevelő Fasori Gimnáziumban folytatta a középiskolát és szerezte meg az érettségi bizonyítványt.

Benyik Béla boldogan vette át Simonffy Mártától a miniszterelnök és a polgármester oklevelét

Az ötvenes években az egyházi iskolai tanulmányai miatt került hátrányos helyzetbe, bár bölcsésznek készült, de „sötét reakciós múltja” miatt nem kerülhetett be az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Ráadásul koholt vádak alapján két hónapig a hírhedt Andrássy út 60-ban tartották fogva, majd ugyanolyan hirtelenséggel, ahogyan letartoztatták mindenféle vádemelés és ítélethozatal nélkül szabadon engedték.

Élettörténetét mesélve úgy fogalmazott, néha szinte hihetetlen fordulatokban volt része. Példaként említette, hogy 1954-ben Terézvárosban találkozott azzal a lánnyal, akibe első elemista korától kezdve szerelmes volt, s mivel érzelmei viszonzásra találtak 1956 október 20-án összeházasodtak. Maguk sem gondolták, hogy néhány nap múlva feje tetejére áll a világ, s mézes heteiket a forradalom és szabadságharc teszi örökre emlékezetessé.

A viharos időket követően Bejik Béla elvégezte a Műegyetemet és egy híradástechnikai fejlesztő cégnél helyezkedett el.

Mint mondta, feleségével egészen 2015-ös haláláig boldogan éltek, egy lányuk, egy unokájuk és egy dédunokájuk jelentették, s jelentik számára a mai napig a családot.

Hol megható, hol mulattató történetekkel vázolta fel kalandos kilencven esztendejét az ünnepelt

Szavai szerint kalandos és csodálatos életet élhetett, feleségével közösen 18 országot jártak be. Az utazáson kívül imádott foglalatossága volt a barkácsolás, nem kis büszkeséggel mutatta meg a sajátkészítésű bútorait. Mint kiderült, a másik nagy szerelem a fotózás volt, e szenvedélyét 70 ezer dia és 1900 képekkel teli filmtekercs őrzi. De mindemellett a zene is központi helyet töltött be életében, zongorázott és orgonán is meglehetősen jól játszott. Szégyenlős mosollyal mesélte, ifjúkorában a komolyzene iránti rajongása mellett jól megfért a tánczene, olyannyira, hogy még egy zenekar tagja is volt.

A zeneművészeten kívül a kultúra, a művészetek minden ága és a történelem is mindig vonzotta. Egy időben beleszeretett a porcelánba. A Herendi Manufaktúra 30 ezer kötetes szakkönyvtárát bújva komoly tudásra tett szert a pocelán történetét illetően. Megszerezett ismereteit képes vetítéseken még ma is szívesen osztja meg az érdeklődőkkel.

Szórakoztató történetet mesélt arról, hogyan derült ki mintegy véletlenül egy jereváni útja során, hogy örmény származású. E kérdésnek is alaposan utánajárt, s mintegy mellékesen tüzetesen tanulmányozta az örmény történelmet és kultúrát.

Benyik Béla nagyszerű beszélgetőtárs, s nem nehéz elképzelni, hogy legalább ilyen remek előadó. Láthatóan cseppet sem fáradt bele az életbe, ha teheti eljár a Zeneakadémia hangversenyeire, katalogizálja diáit, fotóit. A kilencvenedik születésnapjának családi ünnepségén Bécsben élő unokája naplója felől kérdezgette, s mivel életéből ez a műfaj kimaradt, sietve elhatározta, hogy nekilát egy kilencven év kilencven nap projektnek, s leírja mindazt, amit emlékeiből említésre méltónak tart. Elárulta, a feladat egyszerűnek tűnt, de maga is meglepődött, amikor rájött milyen sok csodálatos kalandban, fantasztikus élményben volt része.

Benyik Béla lebilincselő egyéniség, remek beszélgetőtárs

Bár magában él, de egykori tanítványai, ismerősei szívesen töltik vele az időt, keresik társaságát. Lányával, unokájával és a család hét generációját felvonultató fényképek között főhelyet kapó dédunokájával is tartja a kapcsolatot. A barátságos otthon, a gondosan megválogatott finomságok, a különleges alkalmakra tartogatott vendégváró teríték, a háttérzeneként halkan szóló zene, a Peer Gynt hangjai egyértelművé tették, Benyik Béla mindennek megadja a módját, s egy-egy hétköznapokból kizökkentő eseményre 90 esztendősen is „ünneplőbe öltözteti” a szívét.

Vitalitását, derűjét, a szépség iránti fogékonyságát fiatalemberek is megirigyelhetnék. Búcsúzáskor az alpolgármester lelkére kötötte, hogy a Hunyadi téren és az Eötvös10-ben, a szabadtéri helyszíneken a terézvárosi önkormányzat folytassa áldásos kultúrmisszióját, mert nem csak neki, de sokaknak szereznek vele örömöt.



2017. október 31.