image

Für Anikó más szerepben

Bensőséges hangulatú, szép estével ajándékozta meg a Hunyadi téri közönséget Für Anikó, Jászai Mari-díjas színművész a Tér/zene-zene/tér rendezvénysorozat július 29-ikei koncertjén.

 


Mindig izgalmas, amikor a színészek megszokott közegüket elhagyva a zene világába kalandoznak. Ez különösen igaz Für Anikó esetében, hiszen a 2006-ban megjelent Nőstény álom, majd az azt követő 2010-es Kitalált világ című lemezein életének epizódjai, a világról alkotott gondolatai jelennek meg, amelyeket Hrutka Róbert kiváló zeneszerző és Bereményi Géza Kossuth-; József Attila- magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró foglalt dalokba. Részint ennek tudható be, hogy bár Für Anikó egy nyilatkozata szerint „ezek a dalok három percbe sűrített szerepek”, s előadásuk közben arcjátékával, egész testével mesterségének számos eszközét használja, a Hunyadi téren szép számmal egybegyűlt közönség a koncertet mégsem a művész egyfajta szerepjátékaként, hanem már-már zavarba ejtő kitárulkozásaként, önvallomásaként élhette meg. A meghitt közelség érzéséhez természetesen hozzájárult az a lebilincselő egyszerűség és természetesség, ami vélhetően Für Anikó személyiségéből fakad.

 

Für Anikó nem egyszerűen elénekelte, hanem előadta a dalokat

Az első dal felcsendülése előtt a nézők üdvözlésekor megosztotta a jelenlévőkkel, hogy számára a Hunyadi tér nem egy fellépés, hanem életének fontos és meghatározó helyszíne, ugyanis ide született Terézvárosba, itt nőtt fel a ma már Király, akkori nevén még Majakovszkij. és a Csengery utca kereszteződésében álló gyönyörű art deco stílusú házban. A Hunyadi térre járt játszani, itt készítette az első homoksütiket, tanult meg hintázni, s itt élte át az első nagy szerelmet is – sorolta emlékeit. Mint mondta, régen járt erre, s örömmel látja, hogy az ütött-kopott tér helyén ma már egy csodálatosan szép pázsitos, virágos, szökőkutas parkosított pihenőhely áll, ahol játszan, sportolni és a zenepavilonban rendezett műsoroknak köszönhetően szórakozni is lehet. Ez egy valóságos paradicsom a belváros szívében! - summázta benyomásait.

 

A művésznő külön megdicsérte a kislányok rögtönzött "tánckarát"

Talán nem meglepő, hogy a koncert a gyermekkort idéző Szabó Edit című dallal indult. Majd mintegy az idő haladását követve Kalmus Felicián cselló-, és a zeneszerző Hrutka Róbert gitárkíséretével egymás után csendültek fel a szülők válásáról, szerelmekről, szakításokról, békülésekről, Budapestről és egy londoni utazásról szóló nóták, míg az ironikus társadalomkritikájú Cybervilág című dallal a múltból elérkeztünk napjainkig. A második lemez címadó dala, a Kitalált világ mintegy keretbe foglalva zárta le a melankolikus, lágyabb és a pergőbb ritmusú dallamok sorát, melyek szövegei időnként csak érzéseket, máskor pedig mély értelmű, filozofikus gondolatokat fogalmaztak meg.

 Sokan a fűre letelepedve élvezték a remek muzsikát

Az egyes számok között Für Anikó régi ismerősként csevegett közönségével, mesélte el a soron következő dal történetét. De az összekötőkből megtudhattuk azt is, mit gondol a világról, az emberi kapcsolatokról, hogy miért nem vonzza a modern technika, kivált az internet virtuális valósága. Beszélt arról a különös matematikáról is, ami a „ jobb adni, mint kapni” mondás igazát támasztja alá. Szót ejtett arról is, hogy nem baj, ha megbotlunk, ha hibázunk, hisz életcélunk a tökéletesebbé váláshoz vezető tanulás.

 

A koncert végén Kalmus Felícián, Für Anikó és Hrutka Róbert elköszönt a közönségtől

A dalok mondandójából adódóan az est nem nyújtott ugyan önfeledt szórakozást, de az igényes zene és szöveg összhangja, az egész koncert alatt az énekes és kísérői közötti tökéletes harmónia, az emberközeli, nagyszerű előadás, a professzionális hangzás felejthetetlen élményt nyújtott minden jelenlévő számára.



2017. július 30.