Table './terezvaros_hu/access' is marked as crashed and should be repaired Tartalmas 90 esztendő < Hírek | Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata
image

Tartalmas 90 esztendő

Dr. Baán Évát kilencvenedik születésnapja alkalmából otthonában köszöntötte Bundula Csaba, Terézváros alpolgármestere és Varga Lászlóné, az önkormányzat nyugdíjas-referense. A jeles évforduló alkalmából az alpolgármester – az ajándékok mellett – átadta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőlevelét, valamint Hassay Zsófia, Terézváros polgármesterének oklevelét.


Az ünnepelt 1927. július 15-én látta meg a napvilágot. Mivel szülei pedagógusok voltak, magától értetődőnek tűnt, hogy felcseperedvén ő is e pályát válassza.

A második világháború azonban alapjaiban írta át az addig oly egyértelműnek látszó életutat. Pereces-bányatelepen, ahol Baán Éva édesapja iskolaigazgató volt, az orosz csapatok közeledésének hírére  a miskolci kórház a sebesültek részére ellátóhelyet rendezett be az iskola épületében. A helyiek, hogy megvédjék leányaikat a megszálló katonáktól, fehér köpenyeket adtak rájuk.

Évát egy atyai jó barát, a kórház sebész főorvosa vette szárnyai alá. Nemcsak önkéntes ápolóként segédkezhetett a kórtermekben, hanem bebocsátást nyert a műtőbe is. Sorsa akkor és ott életre szólóan megpecsételődött. Szinte azonnal tudta, hogy őt bizony nem a katedra, hanem az orvosi hivatás várja.

Néhány esztendő múlva, 1953-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, a Péterfy Sándor utcai kórházban helyezkedett el, ahol eleinte osztályos orvosként, majd nyugdíjazásáig gyermek háziorvosként dolgozott. A jóízű beszélgetés során kiderült, hogy esetében nyugalomba vonulásról beszélni merő fikció, hiszen a belgyógyász, gyermekgyógyász szakvizsgával rendelkező, foglalkozás-egészségügyi szolgálatot is ellátó doktornő mind a mai napig fogadja a hozzá érkező betegeket. Mint mondta, családja – lánya és 34 esztendős unokája – rábeszélésének engedve „csökkentette a tempót” és ez év januárjától már nem látja el az 1300 főt foglalkoztató szállodaipari cég foglalkozás-egészségügyi szakrendelését. Az ott dolgozók speciális időbeosztása miatt a kora hajnali kelés már valóban fárasztotta kicsit, ismerte be, de sietve hozzátette, szerencsére alapvetően legfeljebb azáltal szembesül az idő múlásával, hogy azok, akik egykoron még csecsemőként feküdtek vizsgálóasztalán ma már kisunokáikat viszik hozzá.

Ahogy fogalmazott, szerencsésnek mondhatja magát, hiszen mindig azt csinálta, amit szeretett, ráadásként pedig „becsavaroghatta az egész világot” is. Fiatal orvosként egy esztendőt Kubában, majd később két és fél évet Líbiában töltött. Leptis Magna, Szabrátha csodálatos szépségű római kori romjairól, a tengeri fürdőzés közben a napfényben csillogó pikkelyű repülőhal raj felbukkanásáról olyan érzékletesen és élményszerűen mesélt, mintha csak tegnap történt volna.

Baán Éva számára a gyógyítás maga az élet

Szavai szerint olyan friss erővel bír, hogy úgy érzi, meg tudná a világot hódítani. Pedig egész életében rengeteget dolgozott, betegei előtt éjjel-nappal, hétvégén és ünnepnapon is mindig nyitva állt és áll az ajtaja. El sem tudja képzelni, hogy gyógyítani másképp is lehet. Szerinte éppen abban rejlik a hivatás szépsége, hogy orvosnak lenni nem egy rendelési időhöz kötött foglalkozás, hanem életforma. Számára a gyógyítás olyan, mint a levegővétel, amit nem lehet szüneteltetni vagy abbahagyni.

Mint mondta, Terézvárost nagyon szerette és szereti, nemcsak gyönyörű épületei, de színházai, kulturális intézményei miatt is. Kevés szabadidejében mindig szívesen járt színházba, koncertekre. E kedvtelésre, a jövőben az eddiginél kicsit több időt szeretne szánni.

Az ünnepelt örömmel vette át az alpolgármestertől a köszöntőlevelet

Elmesélte, a kerületbe mégsem ez, hanem hivatástudata hozta. A Széchenyi hegyről 1960-ban azért költözött családjával a város egyik legforgalmasabb pontjára, az Oktogonra, hogy betegei számára könnyen elérhetővé váljon. Mert mint mondta, télvíz idején, a jeges utakon a szülők nem tudtak a kruppos rohamban fuldokló gyermekükkel hozzá eljutni, ő pedig semmiképpen nem akarta, hogy azok a gyerekek, akiket ő kezel, az ügyeleten kössenek ki.

Minderről, olyan lenyűgöző egyszerűséggel beszélt, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, pedig csupán elkötelezettsége, hivatástudata átal vált és válik azzá.



2017. július 13.