image

Andrássy 47.: mindenki másképp emlékszik

Dr. Deák Erzsébet, Terézváros egykori jegyzője, dr. Hózsa István, a polgármesteri hivatal jogi osztályának vezetője, valamint dr. Bicsak Ágnes volt MDF-es önkormányzati képviselő meghallgatásával folytatódott március 28-án az Andrássy út 47. szám alatti épület eladása miatt indított büntetőper. Míg a hivatal korábbi jegyzőjének csak halvány emlékképei voltak arról, miként értékesítették 2004-ben a szóban forgó épületet, addig az egykori ellenzéki képviselőnek sikerült kellemetlen perceket okoznia a vádlottaknak.


Különös intermezzóval vette kezdetét az Andrássy út 47. szám alatti épület eladása miatt indított büntetőper nyolcadik tárgyalási napja. Dr. Deák Erzsébetnek, Terézváros egykori jegyzőjének ugyanis március 28-án nem sikerült megjelennie a tárgyalás kezdetére, ahol tanúvallomást kellett tennie. E kínos szituációban kész szerencse volt, hogy az egyik vádlott – aki immáron több mint négy éve nem áll munkakapcsolatban Terézváros törvényességének egykori őrével – fel tudta őt hívni a mobiltelefonján, és megtudta tőle, hogy mindjárt megérkezik.

Hasonlóan kellemetlen volt a XIV. rendű vádlott, dr. Varga Tamás László késése is: a volt aljegyzőt ugyanis dr. Tóth Erzsébet, a tárgyalást vezető bírónő vette észre az utcán, amint épp beszélgetett valakivel, ahelyett, hogy befáradt volna a terembe.

A kalandos kezdet után lágy hangvételű tanúvallomás következett, de valószínűleg senki nem lepődött meg azon, hogy dr. Deák Erzsébet nem harapta meg azt a kezet, amelytől több mint három éven keresztül a kenyeret kapta. Így az általános sallangok – úgymint a nagy értékű ingatlanok értékesítése bevett gyakorlat volt az önkormányzatoknál, hiszen ezekből a bevételekből tömködték be a költségvetési lyukakat, vagy hogy az ellenzéki képviselőknek az a dolguk, hogy aggályaiknak hangot adjanak – mellett alig-alig sikerült a volt jegyzőnek konkrét válaszokat adnia a felé intézett kérdésekre az Andrássy út 47. szám alatti épület eladásával kapcsolatban.

A történethez hozzátartozik, hogy dr. Deák Erzsébet 2004 júliusától 2007 októberéig látta el a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatalban, így – mint ahogy azt tanúvallomásában is megerősítette – ő már csak az októberi előterjesztéssel találkozott, amelyben emlékei szerint az épület társasház jellegét szüntették meg. Hangsúlyozta, októberben neki csak a módosításokat kellett ellenőriznie és nem az adásvételi szerződést, így sem akkor, sem most nem tudja megmondani, hogy miért volt szükség változtatásra és a határidők kitolására.

Arra azonban tisztán emlékezett, hogy aggályai nem merültek fel, inkább csak szakmai konzultációt folytatott a kollégákkal az Andrássy 47. eladása kapcsán. Szigorúan szakmailag így az is szóba került ezeken a megbeszéléseken, hogy jó lett volna, ha nem ilyen rohamtempóban értékesíti a kerület akkori vezetése a nagy értékű ingatlanokat. Dr. Deák Erzsébet azonban nyugodtan hátradőlhetett, hiszen elmondása szerint az akkori közigazgatási hivatal – amelynek nem volt törvényességi aggálya az értékesítés kapcsán – hallgatása biztonságot jelent egy jegyzőnek. Meglátása szerint a lakásosztály vezetői csak akkor nem szignáltak előterjesztéseket, amikor nem ők készítették el azt az elejétől a végéig, vagy nem 100 százalékban értettek egyet annak tartalmával. Mások ezt aggálynak hívják, de dr. Deák Erzsébet nem tartozik közéjük.

dr. Gila Pál
Dr. Gila Pál, az önkormányzat sértetti jogi képviselője

Az aggálymentes dr. Deák Erzsébet után a polgármesteri hivatal akkori és jelenlegi jogi osztályvezetője, dr. Hózsa István következett a tanúk sorában, aki az Andrássy út 47. szám alatti épület elidegenítéséről szóló előterjesztéssel csak a júniusi testületi ülésen találkozott, előtte ugyanis nem látta a dokumentumot, így alá sem írhatta azt. A 2004 októberében született, módosításokkal teli előterjesztés azonban már nála is megfordult és – mivel nem talált benne semmi olyat, ami jogszabályba ütközött volna – szignálta is azt.

Az aláírásokkal kapcsolatban dr. Hózsa István nem emlékezett arra, mennyire volt kirívó, hogy csak az aljegyző és az előterjesztő írjon alá egy testület elé szánt anyagot, de mint mondta, a terézvárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában nincs is rögzítve, hogy kinek kell szignóznia a dokumentumot.

A jogi osztályvezető ugyanakkor felhívta a bíróság figyelmét a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételére, amely az Állami Számvevőszék vizsgálatán alapult, és amelyet 2005-ben jutattak el az önkormányzathoz. Ettől az évtől ugyanis a költségvetési törvényben meghatározott 20 millió forintos értékhatár felett már kötelezővé tette az államháztartási törvény a pályáztatás intézményét ingatlanok értékesítésénél.

Mivel dr. Hózsa István 2009 januárjában, a nyomozás során tett vallomásában még jobban emlékezett a történtekre, mint a 2012. március 28-i tárgyalási napon, a bírónő felolvasta, hogy a jogi osztályvezető szerint rengeteg vita volt a testületi ülésen az előterjesztéssel kapcsolatban, és hogy az Andrássy út 47. számú épület társasház-jellegének megszüntetésére azért lehetett szükség, mert így valószínűleg kevesebb dolga lett a vevőnek.

A tanúk sorában dr. Bicsak Ágnes, egykori MDF-es önkormányzati képviselő következett, akinek végeláthatatlan körmondatai közé időnként azért olyan kijelentések is becsúsztak, amelyek hallatán már nem volt őszinte a vádlottak mosolya.

dr. Tóth Erzsébet
Dr. Tóth Erzsébet, a tárgyalást vezető bírónő

Érdekes volt például az a logikai bukfenc, amit dr. Bicsak Ágnes felvázolt: mint mondta, 2004 júniusában Fürst György azzal indokolta az Andrássy út 47. számú épület villámgyors, pályáztatás nélküli eladását, hogy az önkormányzatnak sürgősen pénzre van szüksége. Ehhez képest 2004. november 24-én írta alá Verók István I. rendű vádlott az adásvételi szerződést az Ennet Kft.-vel. Dr. Bicsak Ágnes pedig azon emberek csoportjába tartozik, akik szerint 5 hónap nem kevés idő, így ha valamire 5 hónapig kell várni, akkor az nem lesz meg sürgősen.

A volt képviselőnő tanúvallomásában hangsúlyozta, a testületi üléseken számos módosító indítványa volt az ellenzéknek – így személy szerint neki is –, amelyeket a kormánypárti képviselők rendre leszavaztak. Például, hogy írjanak ki pályázatot az ingatlan értékesítésére és ne csak egyetlen vételi ajánlatot vegyenek figyelembe.

Dr. Bicsak Ágnes felettébb furcsának tartotta azt is, hogy az októberi határozati javaslat lényegesen „soványabb” volt a júniusinál: nem igazán értette, hogy miért akarnak olyan passzusokat belevenni a szerződésbe, amelyek kizárólag a vevőnek kedveznek.

A rá nézve kellemetlen kérdéseket már Fürst György sem hagyhatta szó nélkül, a tanúhoz intézett észrevételében hangsúlyozta, ha valaki ír egy levelet az önkormányzatnak, hogy meg szeretne venni egy ingatlant, az nem ajánlat, hanem csak érdeklődés. Másrészt pedig nyomatékosította, hogy a 25/2004-es önkormányzati vagyonrendeletnek megfelelően mellőzték a pályáztatást az Andrássy út 47. kapcsán. De dr. Bicsak Ágnest Fürst György monológja nem hatotta meg, a volt képviselőnő ugyanis azoknak az embereknek a csoportjába is tartozik, akik szerint „semmilyen szorító tényező nem indokolja azt, hogy egy ingatlant áron alul értékesítsenek”.

A tárgyalás április 2-án folytatódik dr. Zettner-Kovács Krisztián volt ellenzéki, Gyenge Zsolt 2004-ben még fideszes és Baranyai Zsolt egykori MDF-es önkormányzati képviselők meghallgatásával.


Hampl Márta / Fotó: Steindl Gabriella

 

A tárgyalás hetedik napja, 2012. március 26.

A tárgyalás hatodik napja, 2012. február 8.

A tárgyalás ötödik napja, 2012. február 6.

A tárgyalás negyedik napja, 2011. december 14.

A tárgyalás harmadik napja, 2011. december 12.

A tárgyalás második napja, 2011. december 7.

A tárgyalás első napja, 2011. december 5.





Cimkék: Andrássy 47. | bíróság | büntetőper
2012. augusztus 21.