A Kereskedelmi Osztály közleményei

(frissítve: 2017. szeptember 18.)

1. Ellenőrzési terv

2. Tájékoztatás az eltérő nyitva tartási engedély kérelmek benyújtási határidejéről

3. Letölthető nyilvántartások

2. Tájékoztatás az eltérő nyitva tartási engedély kérelmek benyújtási határidejéről:

 Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Jogi Bizottság 158/2011. (X. 27.) jog. határozata alapján az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 20/2009. (VI. 29.) önkormányzati rendelet szerinti eltérő nyitvatartási engedélyek iránti kérelmek leadási határideje a Jogi Bizottság ülését megelőző 15. nap.
Az e határidő után benyújtott kérelmeket a jogi bizottság következő utáni ülésén bírálja el.


Tájékoztatás

ingatlanbeli vendéglátó jellegű tevékenység kereskedelmi jellegének megítéléséhez
(zártkörű rendezvények tartásának és „adományrendszerben” történő kiszolgálás feltételei)

Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosi Önkormányzat közigazgatási területén elhelyezkedő ingatlanokban az alábbi feltételek hiánytalan betartása mellett, a tájékoztatóban foglaltak szerint tartható zártkörű rendezvény és végezhető kiszolgálás adományrendszerben.

A kereskedelmi tevékenység végzésének és az üzletek működtetésének feltételeit a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szolgtv.) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.) és a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szabályozza.

Üzlet az az épület, amelyben kereskedelmi tevékenységet végeznek. Az üzletként használt ingatlan mindaddig üzletnek tekintendő, amíg azt kereskedelmi tevékenység céljára használják. A használat módjára nézve a kereskedelmi hatóság a R. alapján vezetett nyilvántartását tekinti irányadónak. Az ingatlan mindaddig üzlet, amíg a kereskedő üzletének megszűnését be nem jelenti (működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében a működési engedély egyidejű leadásával). Az üzlet bezárását a R. 6. (5) bekezdése alapján haladéktalanul köteles bejelenteni a kereskedelmi hatóságnak. A napi nyitvatartási időn túl is üzletnek minősül az az ingatlan, amely a R. szerinti nyilvántartásban szerepel.

Üzlet továbbá az az ingatlan is, amelyben bejelentés és működési engedély nélkül folyamatosan vagy eseti jelleggel kereskedelmi tevékenységet végeznek. A bejelentés vagy engedély nélküli kereskedelmi tevékenység végzője is kereskedőnek minősül a Kertv. 2. § (1) bekezdése szerint. Ebből következően a lent részletezettek szerint szankcionálható az, aki tevékenységét bejelentés és engedély nélkül végzi. A Kertv. 6. § (1) bekezdése szerint az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.

A Kertv. 6. § (4) bekezdése szerint Budapesten a kerületi önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja. Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosi Önkormányzat Képviselő-testület 20/2009. (VI. 29.) rendelet (a továbbiakban: Ör.) 3. § (1) bekezdése szerint az üzletek 22 óra és az azt követő nap 06 óra között nem tarthatnak nyitva. Az éjszakai nyitva tartás engedélyezhető, az Ör.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén.

Az Ör. jogalkotó által meghatározott céljára – a jogszabály szövegén túl - az előterjesztéséhez fűzött indokolásból lehet következtetni. A fenti indokolás szerint a szabályozás célja, hogy „a lényegében meghosszabbított nyitva tartás azonban keretek közé van szorítva […] Fontos, hogy a legkésőbbi engedélyezett határidő után már semmilyen tevékenység nem végezhető, így nemcsak a kiszolgálást, hanem például a rendrakást, összepakolást sem lehet ezt követően végezni.”

Mivel üzlet marad az ingatlan a nyitva tartási időn kívül is, és ott nyitva tartási időn túl semmilyen tevékenység nem végezhető, az üzletet az engedélyezett nyitva tartási idején túl zárva kell tartani.

Az üzletben tartott rendezvény a kereskedelmi hatóság álláspontja szerint akkor minősíthető zártkörűnek, ha:

  • a rendezvény (üzlet) helyszínére csak előre meghatározott körbe tartozó személyek léphetnek be, a nyilvánosan meghirdetett rendezvény nem zártkörű, a helyszíni feliratkozással szintén nem tekinthető zártkörűnek a rendezvény.
  • az előre meghatározott vendégkör beléptetését megfelelő személyzetnek kell koordinálnia (pl. biztonsági személyzet), aki meggátolja illetéktelenek belépését a rendezvény (üzlet) területére.
  • a belépésre jogosult személyekről szóló név szerinti listát a helyszínen kell tartani, ellenőrzés során be kell mutatni.
  • a rendezvény zártkörű jellegét a helyszínül szolgáló ingatlan (üzlet) homlokzatán, jól látható helyen, egyértelműen jelezni kell.
  • az üzlet nyitva tartására vonatkozó feliratokat a homlokzatról a rendezvény ideje alatt el kell távolítani, mivel azok megtévesztőek lehetnek a vendégek számára.
  • a rendezvény helyszínéül szolgáló ingatlan (üzlet) nyílászáróit lehetőség szerint zárva kell tartani.
  • a rendezvényt meghatározott alkalomból tartják, ilyen alkalom hiányában a tevékenység nem minősül rendezvénynek.
  • a rendezvény lebonyolítását nem üzletszerűen végzik, azaz nem rendszeresen és nem nyereség elérése érdekében.
  • a rendezvény helyszínéül szolgáló ingatlan tulajdonosának minden rendezvényhez eseti hozzájárulást kell adni az ingatlan (üzlettől) eltérő hasznosítási módjára tekintettel.
  • a rendezvényt a R. 6. § (5) bekezdésével összhangban 8 nappal megelőzően be kell jelenteni a kereskedelmi hatósághoz és a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitányságához. A bejelentésnek tartalmaznia kell a rendezvény helyszínét, időpontját, a szervező nevét, elérhetőségeit (telefonszám, cím, e-mail cím), annak képviselőjét (aki a rendezvényért felelős személy), a beléptetés biztosítására tett intézkedéseket, a meghívottak és alkalmazottak pontos, számszerű létszámát.

A fenti feltételek bármilyen fokú hiányossága esetén a kereskedelmi hatóság a tevékenységet az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységre irányadó rendelkezések szerint bírálja el (pl. külön engedély hiányában 22.00 óra után nem végezhető kereskedelmi tevékenység).

A kereskedelmi tevékenység bejelentés nélküli folytatásának a Szolgtv. 25. §-ában meghatározott jogkövetkezményei az alábbiak:

„(1) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését.
(2) Ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki, és

a) ha a szolgáltató egyébként megfelel az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, hivatalból a 27. § szerinti nyilvántartásba veszi, vagy az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi; vagy

b) ha a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását.”

A bírság összege a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről szóló 186/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint 50.000 forint, ismételten kiszabott bírság esetén 75.000 forint [2. § (2) bekezdés].

A R. 27. § (1) bekezdése szerint ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző - a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a tevékenységet megtilthatja, vagy az üzletet ideiglenesen bezárathatja.

Az üzlet engedélyezett nyitva tartási idején túl „zártkörű rendezvény” tartását a kereskedelmi hatóság a fenti szankciót alkalmazhatja, figyelemmel a hivatkozott jogszabályokra.

Adományrendszer vagy adománygyűjtés esetén, mely során a kiszolgálás ingyenesen történik, de a rendezvényt szervező magánszemély, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet saját vagy bármely célra adományt gyűjt, csak abban az esetben végezhető, ha nem üzletszerűen történik.

A szervező, árusító, illetőleg a magát az ellentételezés jogosultjának tekintő személy az ingatlanban folytatott tevékenységének összes körülményéhez képest az ingatlan jellegére és az ott tartott kérdéses rendezvények körülményeire vonatkozóan a rendszeresség beazonosítható, továbbá a szolgáltatást igénybe vevők által juttatott ellentételezés általánosan elvártan megállapítható, és mindehhez kapcsolódóan gazdasági érdek észlelhető, akkor az adott tevékenységre megállapítható az üzletszerűség, a forgalmazott termékek függvényében bejelentéssel vagy működési engedéllyel folytatható a tevékenység.

Bejelentés vagy működési engedély hiányában végzett kereskedelmi tevékenység folytatása esetén szankcióként alkalmazható a Szolgtv. 25. §-ában foglalt, fent részletezett jogkövetkezmény, továbbá a R. 27. § (3) bekezdésének megfelelően a kereskedelmi hatóság az üzletet azonnal bezáratja.

3. Letölthető nyilvántartások:

 

Vissza a lap tetejére